Tibor és a manó

Létrehozva: 2011. április 30., 15:30	nyomtat	küld

Forró Péter: Most, hogy itt van május elseje, a munkásosztály nagy ünnepe, és a szocialista elit a fűben ülve, virslit majszolva mutatja meg híveinek, hogy ők is éhes proletárok, álljon itt egy kis történet a közelmúltból, úgy a hetvenes évekből. Vidéki nagyvárosunk gimnáziumának egyik emeletén történelmünk nagyjai néztek le a falról, köztük a munkásmozgalom régi harcosa, Szamuely Tibor. Egy emelettel feljebb, ahol a biológia-szertár volt, különböző rovarok képeit, köztük az imádkozó sáska, más néven az áhítatos manó (Mantis religiosa) portréját tekinthette meg az ifjú nemzedék. Nos, valami imposztor, a tanulóifjúság nagy örömére, rendszeresen felcserélte a szöcske képét Szamuely, a vörösterror kitűnő művelője képmásával, s ebből orbitális botrány kerekedett. Mindez valóságos hisztériába csapott át, amikor a félemeleti lépcsőházi fordulóban álló, joviális Lenin-szobor nyakába nem átallott valaki táblát akasztani, a következő felirattal: "Ne mosolyogj, Iljics, nem maradsz itt örökké, százötven év alatt sem váltunk mi törökké". Még borgőzős osztálytalálkozókon sem derült ki, ki követte el ezt az égbekiáltó pimaszságot. Sokan már arra gyanakodtak, Szamuely maga cserélt helyet a manóval. Amilyen izgága volt azzal a páncélvonatával... El is képzelem róla!