"Tiportatunk, de el nem veszünk"

A kormányzat programja nem hajtható végre áldozatok, hétköznapi vagy akár rendkívüli, heroikus harcok és hűséges tanúságtevő életek nélkül - mondta Szászfalvi László államtitkár kedden Budapesten, az Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk - Hősök, mártírok, áldozatok a XX. századi magyar reformátusságból című konferencián.

Létrehozva: 2011. május 3., 11:32 \| Utoljára frissítve: 2011. május 3., 11:50	nyomtat	küld

A Károli Gáspár Református Egyetem új- és legújabb kori magyar történeti tanszékének és egyháztörténeti tanszékének rendezvényén az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: szükség van az áldozatokra a társadalmi életben, Magyarország megújulásában, a gazdasági felemelkedésben, a kultúra, az intézményes szervezeti és civil élet területén, valamint a magánéletben. Mint Szászfalvi László közölte, nehéz lemondást és áldozatot gyakorolni, és nagyon ellentmondásos lehet ennek elvárása is, mert "tömegek mondhatják joggal, hogy több anyagi áldozatot nem képesek elhordozni". Ugyanakkor mára újabb és újabb gesztusok is megjelennek a hírekben az emberi önzés és kicsinyhitűség mellett - hívta fel a figyelmet.

Annak a meggyőződésének is hangot adott az államtitkár, hogy az elődök példája állami vezetőként, hitvallóként vagy egyszerű polgárként "jelentős bátorítás és biztatás lehet a ma Magyarországa számára". "Nemzeti létünkben, társadalmi, országos feladatainkban, a köz- és a magánéletben mindennap jó alkalmak és kínzó szükségek kínálkoznak a hűséges és áldozatos bizonyságtételekre" - fogalmazott. Az áldozatvállalás megélése gyümölcsöt terem, elmulasztása viszont pótolhatatlan hiányt okoz - tette hozzá. Utalt arra, hogy Magyarország új alaptörvénye hitvallásként értékeli a nemzet erényeit, vallja a biblikus értékeket, és elkötelezi magát a közösen alakítandó jövő iránt, ezenkívül pedig a béke, a szabadság és az egyetértés iránti vágyat deklarálja.

Szászfalvi László szólt arról, hogy a keresztény tanúságtétel "tudja küldetésének határait", messze áll tőle az öncélú magamutogatás, és törekszik arra, hogy mindvégig hiteles maradjon; a neves és névtelen mártírok sorsában fel lehet ismerni ezeket az ismérveket.

Egy társadalom lehetőségeit befolyásolja az önmagáról alkotott képe

Bozsonyi Károly, az egyetem rektorhelyettese megnyitó beszédében rámutatott: egy társadalom lehetőségeit befolyásolja az önmagáról alkotott képe, ez utóbbi középpontjában pedig a történelmi tudat áll. Kitért arra a felmérésre is, amelyben a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdésekre csak a megkérdezettek 40 százaléka tudott tényszerű, érdemi választ adni.

Tőkés: "Erdély ügye nem politikai, hanem erkölcsi kérdés"

A rendezvény fővédnöke, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke levelében köszöntötte a résztvevőket. Egyebek mellett azt írta, hogy "Erdély ügye nem politikai, hanem erkölcsi kérdés". Ez a szemlélet késztette véleménye szerint a XX. századi református hitvallókat, "a hit vértanúit szólásra és cselekvésre". "A XX. század totalitárius múltjával való szembenézés, valamint a kommunista rezsim visszahúzó örökségével való leszámolás egyaránt nemzeti és európai, egyházi és erkölcsi feladatunk" - fogalmazott a levélben.

A történészkonferencián előadást tart mások mellett Raffay Ernő, Popély Gyula és Szakály Sándor.

(MTI-fidesz.hu)