Mintegy 900 ezer embernek nincs szakképesítése

A foglalkoztatáspolitika egyik legsúlyosabb problémájának nevezte az illetékes államtitkár, hogy napjainkban a munkanélküliek és az inaktívak táborában közel 900 ezer olyan ember van, akiknek semmiféle szakképzettsége nincs.

Létrehozva: 2011. május 5., 17:01	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Kétszázötven új álláslehetőség Ózdon
	A foglalkoztatottság növelésére kell koncentrálni
	Czomba: Történelmi jelentőségű a kecskeméti összefogás

Czomba Sándor erről akkor beszélt, amikor csütörtökön Gyulán átadta a megyei önkormányzat fenntartásában működő, gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézményben létesült új, Térségi Integrációs Központ (TISZK) központi épületét. Az államtitkár nagy kihívásnak nevezte, hogy a kormány tíz éve alatt egymillió új, adózó munkahelyet szeretne létrehozni Magyarországon.

Czomba Sándor szerint "ennyi munkáskéz hiányzik a magyar piacról" annak érdekében, hogy kezelhetővé váljanak azok a problémák, amelyek az elmúlt években előttünk tornyosultak. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ezek közé sorolta az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert is. Úgy fogalmazott: "aki az oktatást most a zászlajára tűzi, az a jövőben is fantáziát lát".
Az államtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a kétkezi munka becsülete "vissza fog kerülni a helyére". Ezért a kormány a szakképzési rendszer megújítására készül - mutatott rá. Ma sok példa van arra - mondta -, hogy miközben 4-5-6 évig kell iskolába járni, a végén a bizonyítvány csak elméletileg teszi alkalmassá a munkavégzésre a diákokat. - Mi azt szeretnénk, ha a 3-4, illetve öt esztendő alatt, amelyet az iskolapadban, illetve a gyakorlóhelyeken, munkahelyeken töltenek majd a tanulók, alkalmassá váljanak arra, hogy a munkaerőpiacon minél gyorsabban el tudjanak helyezkedni - szögezte le.

Farkas Zoltán, az intézményt fenntartó Békés Megyei Önkormányzat fideszes elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megye szempontjából kulcsfontosságú a szakképzés és a felnőttképzés átalakítása olyan irányba, hogy az oktatási intézményeikből kikerült diákok verseny- és piacképes tudással vértezzék fel magukat. Ezért is járult hozzá az önkormányzat a gyulai projekt megvalósításához, s vállalta a finanszírozáshoz szükséges 10 százalékos önrészt - húzta alá.

Bartók Lászlóné projektmenedzser, az összesen 227 millió forintba került oktató- és központi iroda megépítésével kapcsolatban elmondta: a részben új ingatlan földszintjén egy építőipari és egy mezőgazdasági gépszerelő műhelyt, míg az emeletén a TISZK adminisztratív központját alakították ki, ahol egy 270 fős előadótermet is kialakítottak.