Orbán: A német befektetőket hosszú távú partnernek tekintjük

Németország erősödése, gazdasági fejlődése és befolyásának növekedése egybeesik a magyar nemzetpolitikai célokkal - jelentette ki Orbán Viktor azon a berlini üzleti fórumon, amelyet a Deutsche Bank szervezett a németországi látogatáson tartózkodó magyar miniszterelnök tiszteletére.

Létrehozva: 2011. május 5., 22:31 | Utoljára frissítve: 2011. május 6., 13:06	nyomtat	küld

 

kapcsolódó

Merkel: Köszönet Magyarországnak + képek

Josef Ackermann nyitotta meg csütörtök este azt a berlini üzleti fórumot, amelyet a Deutsche Bank szervezett a németországi látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnök tiszteletére. A csaknem 300 meghívott vendég előtt tartott előadásában a magyar kormányfő a többi között kiemelte, hogy Németország erősödése, gazdasági fejlődése és befolyásának növekedése egybeesik a magyar nemzetpolitikai célokkal. Magyarország a német befektetőket hosszú távú partnernek tekinti - hangsúlyozta a miniszterelnök, utalva arra: látogatásának célja az is, hogy kedvet csináljon a további német befektetésekhez. Az előadást pódiumbeszélgetés követte, amelyen a kormányfő mellett részt vett három, Magyarország iránt immár hagyományosan elkötelezett német vállalat, az Audi, a Bosch és a Knorr Bremse elnöke, illetve regionális igazgatója.

A Deutsche Bank elnöke megnyitójában kiemelte azt is, hogy a német beruházók elégedettek a magyarországi befektetési környezettel, amit a legutóbbi felmérések egyértelműen bizonyítottak. Utalt arra, hogy a megkérdezett, Magyarországon jelen lévő német vállalatok, illetve cégek több mint 80 százaléka ma is ugyanolyan szívesen ruháznak be az országban, mint korábban. Szavai szerint ugyan ez vonatkozik a Deutsche Bankra is, amely 1990 óta rendelkezik képviselettel Magyarországon.

A bankelnök méltatta a magyar uniós elnöki tevékenységet is, kiemelve, hogy az ország rendkívül nehéz időben vette át a stafétabotot. Úgy értékelte, hogy az Európai Unió előtt álló kihívásokkal szemben a magyar elnökség helyes lépéseket tett. Az elnöki tevékenység volt Orbán Viktor előadásának egyik fő témája is. A miniszterelnök úgy értékelte, hogy az elmúlt időszakban az unió veszített világgazdasági súlyából, a tagországok államadósságainak mértéke rendkívül magas, az úgynevezett foglalkoztatási aktivitási ráta pedig kimondottan alacsony, az uniós átlag 65 százalék körül van, míg az Egyesült Államoké 75, Kínáé pedig 80 százalék. Tovább súlyosbodtak a demográfiai problémák is - mutatott rá a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar elnökség ezért abból indult ki, hogy szembe kell nézni ezekkel a problémákkal, és ez határozta meg programjának összeállítását. Ennek kapcsán a többi között utalt a nemzetgazdaságok gazdasági kormányzásának összehangolását célzó jogszabályok kidolgozására, az euró megvédésére, az európai egységes energiapiac létrehozására. A célok között kiemelte még a bővítés folytatását, ennek kapcsán a Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások befejezését, valamint a schengeni bővítés tető alá hozását Bulgáriával, illetve Romániával. Megemlítette még az egységes európai romastratégiát, valamint a demográfiai kérdések kezelésének keretében a családok védelmét.

Fotók: Orbán Viktor Facebook oldala

A kormányfő hangsúlyozta: az uniónak mérlegelnie kell, vajon az előtte álló kihívásokra úgy ad-e választ, hogy az integráció területén visszalép, vagy inkább tovább folytatja az előrehaladást. Orbán Viktor utalt arra, hogy egyértelműen az utóbbi híve. A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a Magyarország előtt álló kihívások nem választhatók el az unió előtt álló kihívásoktól. Emlékezetett arra, hogy 2008-ban Magyarország volt az első összeomló gazdaság az Európai Unióban. Az összeomlás következményeként a nemzeti össztermék egy év alatt 7 százalékkal csökkent, a magyar-német kereskedelmi kapcsolatok pedig 30 százalékkal estek vissza. Magyarország - mint fogalmazott - teljes bizalomvesztést szenvedett mint külföldön, mind belföldön.

Ebből kiindulva az általa vezetett kormány legfőbb feladatának a miniszterelnök a pénzügyi konszolidációt, a költségvetés szanálását nevezte. Hangsúlyozta, hogy kormánya hozzákezdett az ország teljes átszervezéséhez. Felismerte ugyanis, hogy az addigi struktúra alkalmatlan arra, hogy Magyarországnak az unión belül versenyképes gazdasága legyen - tette hozzá a miniszterelnök, ismertetve az azóta hozott intézkedéseket.

A magyar kormányfő részletesen szólt a német-magyar gazdasági kapcsolatokról. Üdvözölte, hogy a német ipar, a német vállalatok Magyarországot hosszú távú telephelynek, hosszú távú termelési, illetve beruházási helyszínnek tekintik. Kiemelte azt is, hogy a német befektetőket Magyarországon kifejezetten kedvelik. Örvendetesnek nevezte, hogy a legfőbb európai gazdasági húzóágazatok, a járműipar, illetve távközlés és informatika terén a német cégek rendkívül aktívak Magyarországon. Mindennek kapcsán hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a korábbi, 30 százalékos kereskedelmi csökkenés immár a múlté, és sikerült visszatérni a korábbi helyzethez.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "Minél erősebb a német export, minél erősebb a német gazdaság, minél nagyobb a német kereskedelmi többlet, az annál jobb a magyar gazdaságnak." Ezzel összefüggésben pedig a két ország közötti stratégiai partnerséget említett.