"Követendő minta lehet a magyar modell"
|
Az elmúlt húsz év gyakorlatával szemben az ország mostani vezetése nem modellkövető magatartást választott - jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel az Orbán-kormány elmúlt egy évéről szóló értékelésében. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint emellett elengedhetetlen, hogy a kormányzat európai szövetségeseket is keressen magának a külföldi bírálatokkal szembeni eredményesebb küzdelem érdekében. Az ellenzéki pártokról szólva leszögezte: keresik a fogást a kormányon, ugyanakkor vezetési- és identitásválsággal is meg kell birkózniuk. |
Ez a kormány mindent elkövet azért, hogy ne álljon elő az előző ciklusból ismert helyzet, amikor a parlamenti többség mellett nem volt társadalmi támogatottsága a szocialista kormányzó erőknek - húzta alá Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: ezt alátámasztja a konzultációkra épülő kormányzás is. A vezető elemző a kormány egyéves munkájáról szóló értékelésében kiemelte, hogy minden közvélemény-kutatási adat azt mutatja, hogy a többség szerint az elmúlt esztendőben jó irányba változott az ország.
A Fidesz-KDNP-kormány sajátos utak, egyedi magyar megoldások megtalálására törekszik a gazdaság, a társadalom, vagy épp a külpolitika terén. Az elmúlt húsz év gyakorlatával szemben az ország mostani vezetése nem modellkövető, hanem modellteremtő stratégiát választott - jelentette ki a vezető elemző. Mint mondta, minden esély megvan arra, hogy később más országok követendő mintaként tekintsenek a most kirajzolódó magyar útra. Példaként említette a nyugdíjrendszer átalakítását, a munka középpontba állítását, a takarékos közpénz-szemléletet, vagy a felelősség kultúrája felé tett lépéseket. Tény, hogy ma már nem szokás "következmények nélküli országról" beszélni - fűzte hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, egyre többen tekintenek fontos korszakhatárként a tavalyi országgyűlési választásokra. Ezt jól érzékelteti a kettős állampolgárság intézményének bevezetése is. Véleménye szerint ez az intézkedés - amellett, hogy lezárta a 2004. december 5-i népszavazással fémjelzett időszakot - gyors, jól érzékelhető változást jelez, és a határon túli magyaroknak megadott állampolgársággal sikerült kifogni a szelet a radikális jobboldal vitorlájából is.
A Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta azt is, hogy az előző évek gyakorlatával szemben, a Fidesz-KDNP-kormány törekszik a kereszténységhez való viszony újrafogalmazására is. Véleménye szerint ezzel a témával nagyon szemérmesen bánik a mai nyugati világ, a többség a francia gyökerű, szekuláris megközelítést érzi a magáénak. Az új kormány azonban láthatóan szakítani akar a magán- és a közszféra mesterkélt különválasztásával. A kereszténység szerepének elismerése, a közös Isten-hit nyilvános megvallása, az ezen alapuló világkép felvállalása akár pártpolitikai táborokon túlmutató identitáserősítő tényező lehet. Ezzel nincs egyedül a magyar kormány: az Isten-hit nyilvános megvallása az amerikai politikai kultúrában természetes. Természetesen mindez azonban a vallással kapcsolatos magánügyeket nem érinti, sem ott, sem itt - szögezte le.
Európai szövetségeseket kell keresni
Az Orbán-kormány elmúlt egyéves munkájának fontos mérföldköve volt a médiatörvény megalkotása és elfogadása. A törvény körül kialakult nemzetközi visszhangról szólva Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: a kormányzat nem tudott mit kezdeni a váratlan, hirtelen jött nemzetközi támadással -Lehet szeretni vagy nem szeretni, de mindenképp tényként kell elfogadni, hogy a magyarországi politikai erőviszonyok miatt a baloldal európai szövetségeseket fog keresni magának a jövőben is, és kívülről próbálja kritizálni a kormányt, azzal próbálja felerősíteni a saját, a többség számára hiteltelen kritikáját. Ezért aztán a kormánynak még inkább törekednie kell arra, hogy legyenek európai szövetségesei, és meg kell tanulnia, hogy üzeneteit nemcsak a hazai közvélemény felé, hanem az európai politikai elit számára is meg kell fogalmaznia - húzta alá, kiemelve: ebből a szempontból nagyon fontos fejleménynek tekinthető az alkotmányozás kommunikációja.
Az elemző szerint az új alaptörvény üzenetét sikerült "európai nyelven" megfogalmazni, legyen szó a szigorú közpénzügyi részről vagy az Európai Alapjogi Chartára való hivatkozásról. Én úgy érzem, hogy sokkal enyhébb volt az alkotmány elleni nemzetközi, pártpolitikai motiváltságú támadás, mint amire számítani lehetett a médiatörvény után - fűzte hozzá.
Új alkotmány: válasz a válságjelenségekre
Ahhoz, hogy a rendszerváltást valóban be lehessen fejezni, gazdaságpolitikai változásra is szükség van. Ez természetesen jelenleg is zajlik, és ennek kétségkívül fontos állomása az új alkotmány megalkotása - reagált az ezzel kapcsolatos felvetésre. Hozzáfűzte: a rendszerváltozás az emberek döntő többségének inkább gazdasági és nem pedig alkotmányjogi szempontból volt fontos. Mráz szerint azonban az új alkotmány jelentősége elvitathatatlan: egyrészt felel az 1949-es ideiglenes alkotmánnyal kezdődő diktatórikus korszakra, másrészt kezelni próbálja az elmúlt húsz év számos válságjelenségét. Ide tartozik az illegális szemétimport betiltása, az offshore cégek kizárása a közpénzekből finanszírozott megrendelésekből, valamint az államadósság csökkentése melletti elköteleződés - sorolta a példákat. Hozzáfűzte: a közpénzügyi csomag például a 2002-es és a 2006-os választási kampányt lényegében alkotmányellenessé minősíti, hiszen akkor vég nélküli, felelőtlen pénzígéreteket fogalmazott meg a szocialista párt.
Nehezített pályán
Az Orbán-kormány kétségkívül nehezített pályán mozog: miközben viszi a hazai ügyeket, nap-nap után szembesül a költségvetés drámai helyzetével, az EU-elnökség feladataival is meg kell birkóznia - ismerte el Mráz Ágoston Sámuel, a kormányzás helyzetét az előző ciklussal összevetve. Ugyanakkor hozzáfűzte: ha egy országot valóban kormányoznak, a jövő szempontjából fontos döntéseket hoznak, elkerülhetetlen, hogy ez a folyamat belföldi és külföldi konfliktusokkal járjon. Az országnak rossz, ha annak vezetése egyszerű, kényelmes. A Bajnai-kormány egy évének utolsó időszakában lényegében - mint mondta - megszűnt a kormányzás az országban, a megszorító csomag elfogadása és végrehajtása után "lényegében nem történt semmi". Véleménye szerint az ilyen "látszatbéke" időszakok valójában elpazarolt időnek számítanak.
Az ellenzék keresi a fogást...
Az ellenzéki pártok szerepéről szólva úgy nyilatkozott: keresik a fogást a kormánypártokon, de súlyos identitás- és vezetési válsággal küzdenek. A Gyurcsány-Mesterházy-küzdelem lassan szappanoperává válik, amely legoptimistábbak szerint is legalább 2012 nyaráig, az MSZP pártkongresszusáig eltarthat - mondta. Véleménye szerint az LMP és a Jobbik beszorulni látszik a parlamentbe azáltal, hogy nem tudtak országos szervezetet kiépíteni az önkormányzati választásokra.
Mindhárom párt esetében az az ember érzése, hogy arra várnak, hogy a kormány valami nagy hibát kövessen el, olyat, amitől valóban visszaesik a társadalmi támogatottsága - jelentette ki a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy egyes közvélemény-kutató cégek félrevezetően értelmezik adataikat, amikor a kormányzó pártok támogatottságának visszaeséséről beszélnek. Tény, hogy a Fidesznek kevesebb szimpatizánsa van, mint egy éve, de az aktív szavazók körében ugyanakkora a támogatása a pártnak, mint egy éve. Márpedig könnyen belátható, hogy politikai szempontból az aktív, a választáson résztvevő polgárok véleménye valamivel fontosabb az otthonmaradó polgárokénál. Természetesen a Fidesz tavalyi választóinak a lelkesedése csökkent, de el nem pártoltak. Magáért beszél az a közvélemény-kutatási adat, miszerint az aktív szavazók körében nem változott a kormánypártok támogatottsága, és egy feltételezett "most vasárnapi" választáson ismét kétharmados többséget szereznének - húzta alá Mráz Ágoston Sámuel.
(fidesz.hu)
több
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületének átadása
Megemlékezés Gérecz Attilára
