A személyek szabad mozgása az EU egyik legfőbb vívmánya

Létrehozva: 2011. május 12., 15:06 | Utoljára frissítve: 2011. május 12., 16:34	nyomtat	küld

A magyar belügyminiszter, aki a soros magyar EU-elnökség képviseletében vezette a vitát, a tárgyalóasztalnál folytatott eszmecsere lezárultával, a miniszterek munkaebédje előtt Cecilia Malmström belügyi EU-biztossal tartott rövid közös sajtótájékoztatót. Malmström elmondta: nagyon világos és egységesen értelmezett szabályoknak kell szólniuk arról, hogy milyen esetekben lehet - végső eszközként - ideiglenesen visszaállítani a schengeni övezet belső határain az ellenőrzést.

Pintér szerint a belső határokon való szabad átjárást lehetővé tevő schengeni rendszer megőrzése érdekében meg kell erősíteni az övezet külső határait, valamint javítani kell az együttműködést az e határon kívüli országokkal. A magyar belügyminiszter leszögezte, hogy csak "a már bevett rendszerek alapján" szabad egyedi döntéssel felfüggeszteni a belső határokon érvényes rendet.

Az Európai Bizottság az észak-afrikai menekülthullám nyomán egy héttel ezelőtt olyan javaslatokkal állt elő, amelyek azt célozzák, hogy közösségi döntéshozatali mederbe tereljék a probléma kezelése érdekében eddig tett különböző tagállami lépéseket. Olaszország előzőleg fél éves tartózkodási engedélyt adott az április 4. előtt érkezett észak-afrikai menekülteknek, mire Franciaország újra bevezetett személyellenőrző intézkedéseket a francia-olasz határon, hogy útját állja a Schengen adta lehetőségekkel élni akaró menekültek beáramlásának.

A jelenlegi schengeni szabályok is lehetővé teszik a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását közbiztonsági fenyegetettség esetén. Ezzel a lehetőséggel eddig jobbára csak kiemelkedően nagyszabású nemzetközi politikai vagy sportrendezvények idején éltek a tagállamok, mintegy húsz alkalommal. Az uniós végrehajtó testület azt javasolja, hogy nagyon erős migrációs nyomás esetén is lehessen nyúlni ehhez az eszközhöz. Egyelőre nem tisztázott, hogy ez mennyire oldható meg a ma is érvényes szabályok pontosabb értelmezésével, fogalmak tartalmának közös tisztázásával.

Egyes európai politikusi kijelentések az elmúlt időszakban olyan benyomást keltettek, hogy többen alapvetően akarják megreformálni a schengeni szabályrendszert. Uniós források szerint ez az értelmezés a csütörtöki vitában is tükröződött, mégpedig elutasítás formájában: Ciprus - amely nem is tagja a schengeni rendszernek - kategorikusan ellene szólt bármilyen szabálymódosításnak, és tartózkodóan foglaltak állást a spanyolok, a belgák és a máltaiak is. Belga részről eszerint azt hangsúlyozták: ha minden szükségest megtesznek a külső határőrizet erősítése, a "menekültexportáló" országokkal való együttműködés javítása, illetve a nagy menekültnyomás alá került uniós tagországok megsegítése érdekében, akkor Schengenhez nem kell nyúlni.

Egyelőre nem tisztázott az sem, hogy milyen módszerrel lehessen elrendelni ideiglenes ellenőrzés-visszaállítást. Uniós források szerint a csütörtöki vitában a németek és az osztrákok a nemzeti döntéshozatali jog megőrzését emelték ki, míg a többség nyitott arra, hogy a közösségi szempontok kerüljenek előtérbe. Az Európai Bizottság eleve a közösségi szempontokat érvényesítő testületnek számít, de ez nem jelenti azt, hogy saját maga "hirdethetné ki" adott esetben az ellenőrzés visszaállításának szükségességét - a döntéshozatali mechanizmusban nyilván kifejezésre kell jutniuk a tagállami megfontolásoknak is.

Az ülésen a dán belügyminiszter tájékoztatást adott kollégáinak arról, hogy országa nem a személyek határellenőrzését kívánja bevezetni, hanem - összhangban a schengeni előírásokkal - szúrópróbaszerű vámellenőrzést vezet be újra a határtérségben.