Megoldódik a balázspusztai belvízhelyzet

Létrehozva: 2011. május 20., 18:50 | Utoljára frissítve: 2011. május 23., 10:12	nyomtat	küld

A szabadszállási gazdálkodók szerint történelminek nevezhető a Kiskunsági Nemzeti Park vezetésével minap kötött megállapodásuk. Eddig ugyanis a nemzeti park ökológiai gondoskodásból olyan magasan tartotta a vízszintet, hogy azzal veszélyeztette a szántóföldi és gyepgazdálkodást. Az újabban meghatározott szintentartást megfelelőnek találják mind a szántóvetők, a nádasokkal gazdálkodók és a nemzeti park szakemberei - olvasható a Bács-Kiskun megyei Online cikkében.

A balázspusztai zsilip kezelését az Alsó-Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra bízták, az ottani szakembereknek az lesz a feladatuk, hogy rendre ellenőrizzék és a megállapodás szerint tartsák a gyűjtőterületen a vízszintet. A gazdálkodók érdekeit Gáspár Ferenc, Szabadszállás Város alpolgármestere képviseli a környezetvédelmi szervezetnél. A megegyezés jelentőségét az is, mutatja, hogy az érdekeltek külön is megköszönték a szabadszállási városvezetésnek azt, hogy elősegítette párbeszédet, lezárva végre a vízgazdálkodás körül sok éve folyó vitát.

Az ügy előzménye, hogy Balogh József, a térség országgyűlési képviselője több alkalommal fordult a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz és a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz egyaránt, hogy a balázspusztai belvízhelyzet megnyugtató rendezését kérje. 2010. június 22-i írásbeli választ igénylő kérdésében jelezte Dr. Fazekas Sándor miniszter felé, hogy a Fülöpháza és Szabadszállás között található balázspusztai tanyák illetve mezőgazdasági területek fokozottan ki vannak téve a belvíz okozta károknak, a szélsőséges időjárási viszonyokon túl amiatt is, mert a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai a balázspusztai és a kurjantói zsilipeken a megszokott 125-135 cm-es vízállás helyett 180 cm-es vízállást tartanak vissza. 2010. október 5-i beadványában Balogh József ismételten felhívta a szaktárca figyelmét arra, hogy a balázspusztai zsilipnél mért 162 cm-es vízszint miatt lehetetlenné vált a betakarítás, nem lehet talajt munkálni, nem kerülhet sor vetésre, tehát az ott élő és gazdálkodó családok megélhetése válik lehetetlenné.

A térség országgyűlési képviselőjének észrevételeit mind a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, mind pedig a Kiskunsági Nemzeti Park részéről kellő nyitottsággal fogadták, ezért jöhetett létre a minden túlzás nélkül történelminek nevezett megállapodás a szabadszállási gazdálkodók és a nemzeti park között a vízszint optimális meghatározása tekintetében.

A szóban forgó megállapodás kitűnő példája annak, hogy kellő odafigyeléssel a mezőgazdasági és a környezetvédelmi szempontok együttesen is érvényesíthetőek - foglalta össze véleményét Balogh József.