Nemzeti érdek az elnökség programjának a megvalósítása

Létrehozva: 2011. május 26., 12:57 | Utoljára frissítve: 2011. május 27., 10:24	nyomtat	küld

A Nézőpont Intézet által a magyar EU-elnökségről szervezett beszélgetésen a tárcavezető a közös energiapolitika, a roma keretstratégia és a gazdasági jogszabálycsomag ügyében elért haladást emelte ki a félév eddigi lényeges eredményeiként. Jelentős áttörés, hogy a tagállamok megállapodtak, 2014-re létrejön az integrált, egységes energiapiac, ez Magyarországnak és az uniónak is lényeges - hangsúlyozta a külügyi tárca vezetője. Ugyancsak óriási eredmény, hogy az EU elismerte, a romaintegráció "összeurópai kérdés", még ha a körülmények eltérőek is a tagállamokban - mutatott rá. Az uniós roma keretstratégia a magyar elnökség által hirdetett emberi tényezőt jeleníti meg - tette hozzá.

Azt mondta, az európai gazdaság stabilitásának megteremtésében és az euró védelmében is jelentős lépéseket tettek. A márciusban bejelentett Euró plusz paktum (korábban versenyképességi megállapodás) és az uniós tagállamokban alkalmazandó egységes adókulcsok kérdésében úgy fogalmazott, Magyarország nem mond le arról a lehetőségről, amellyel a külföldi befektetők szemében növelheti vonzerejét. A versenyben hiszünk - tette hozzá.

Azzal összefüggésben, hogy az előzetes tervekkel ellentétben Románia és Bulgária még nem lett a schengeni övezet része, kifejtette, egyes tagállamok olyan kritériumok teljesítését is elvárják a belépésre váró két országtól, amelyek nem részei a szűkebb értelemben vett feltételeknek. A következő lépés ezért, hogy a tagállamok egyhangúan elismerjék, Románia és Bulgária megfelelt az övezethez csatlakozás technikai feltételeinek - tette hozzá. A határellenőrzés megszűnésének a magyar-román határon igen nagy jelentősége lenne - mondta. Hangsúlyozta, a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer az egyik legnagyobb vívmánya az uniónak, ezért mindenképpen fenn kell tartani. Minden rendszernek lehetnek problémái, ezeket fel kell deríteni és meg kell oldani - emelte ki.

Martonyi János a horvát csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben azt mondta, a következő hetekben eldől, sikerül-e lezárni a hátralévő fejezeteket a magyar elnökség idején. Erre a lépésre belátható időn belül sor kerül - közölte.

A líbiai helyzetről szólva kifejtette: a tripoli magyar nagykövetség fenntartását önként vállalták, az ott dolgozó diplomaták nem is akarnak eljönni onnan. Addig maradunk, ameddig szükség van ránk - jelentette ki. A tárcavezető véleménye szerint ez a helyzet is bebizonyította, hogy "ahol baj van, ott mégiscsak az EU-tól várják és kapják a segítséget".

Az elnökség tanulási folyamat, ez idő alatt megismertetheti magát Magyarország az unióban - mondta Martonyi János. Kérdéses, hogy mikor lesznek a 2004-2007-ben csatlakozott tagállamok valóban egyenrangúak a régiekkel, utóbbiak ugyanis jelenleg is azt érzékeltetik, hogy jobban ismerik az uniót, és tartanak az új tagállamok elnökségeitől - mutatott rá. Hangsúlyozta: éppen ezért be kell bizonyítani, hogy alaptalanok az aggodalmaik, és a magyar elnökség eddig nagyon sok elismerést kapott a szakmai munkájáért. Közép-Európa működik - jelentette ki, rámutatva, sok kérdésben - például a kohéziós, az energia-, az agrárpolitika, továbbá a horvát csatlakozás ügyében - egységes a régió országainak álláspontja, ezáltal pedig egyre inkább egyenrangúvá válnak a többi tagállammal, javítják helyzetüket az unióban. Nem az egymás közötti vitákkal kell felhívni a figyelmet magukra - hangsúlyozta.

A miniszter szerint az unióban alapvetően négy embernek van meghatározó szerepe: az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuy-nek, az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak, az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buzeknek és a soros elnökséget adó tagállam miniszterelnökének. Ugyan az elnökséget betöltő ország kormányfőjének feladatait a Lisszaboni Szerződés és a többi jogszabály nem rendezi világosan, rendkívül jelentős, alapvetően politikai szerepe van - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: éppen ezért rendszeresek az egyeztetések Orbán Viktor miniszterelnök és az EU vezetői között.

jó döntés volt a Mol-részvények megvétele

Üzleti és befektetői szempontból jó döntésnek tartja Martonyi János külügyminiszter a Mol-részvények megvételét, és úgy véli, a külpolitika tekintetében is előnyös lépés volt, mivel mindkét fél, Magyarország és Oroszország is elégedett a helyzettel.

A Nézőpont Intézet által a magyar EU-elnökségről szervezett beszélgetésen a tárcavezető csütörtökön elmondta: ha a Mol erősebbé válik, azzal javulhat Magyarország tárgyalási pozíciója az energiapiacon. Az "európlusz" megállapodás és az uniós tagállamokban alkalmazandó egységes adókulcsok kérdésében úgy fogalmazott: Magyarország nem mond le egy olyan lehetőségről, amellyel a külföldi befektetők szemében növelheti vonzerejét. A versenyben hiszünk - tette hozzá.