Molnár Ágnes: Felgyorsult a rendszer

Létrehozva: 2011. június 6., 10:47 | Utoljára frissítve: 2011. június 6., 15:14	nyomtat	küld

- Mely területekre helyez különösen nagy hangsúlyt az Új Széchenyi Terv?

- A nemzeti összefogás kormánya a korábbi pazarló, nehézkes, átláthatatlan rendszerrel szemben egy új, jelentősen egyszerűbb, rugalmas, a polgárok elvárásainak megfelelni képes fejlesztéspolitikai rendszerben kívánja a forrásokat elosztani. Ehhez nélkülözhetetlen volt a fejlesztéspolitika gyökeres megújítása, méghozzá úgy, hogy a jövőben egységes és átfogó stratégia és fókuszált fejlesztési célok mentén épüljön fel és működjön a rendszer. Az ÚSZT kialakítását széleskörű nemzeti konzultáció kísérte. A prioritásokat, célokat a vállalkozókkal, szakmai szervezetekkel folytatott párbeszéd alapján tűztük ki. Legfontosabb területként a vállalkozásfejlesztések támogatását jelöltük ki, különösen nagy hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra, amelyek a magyar gazdaság motorjai. Nélkülük elképzelhetetlen a gazdasági fejlődés. További támogatások a zöldgazdasági és a foglalkoztatási programokban, a tudomány és innováció, valamint a közlekedésfejlesztés támogatásában realizálódnak.

Ezenkívül fontos a turizmus támogatása is, hiszen ezen a területen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek. Az egészségügyet és a turizmust is ötvöző "egészségipari" programok nemcsak a gazdasági fellendülést szolgálják, de az egészségügy háttérvilágát, például a gyógyszer-, illetve orvosi műszergyártást is megmozgatják. Az eddigi eredmények és pozitív visszajelzések is azt bizonyítják, hogy jó az irány. Az intézményrendszer átláthatóbb lett, a kifizetések felgyorsultak, és folyamatosan nő a benyújtott pályázatok száma.

Fotók: fidesz.hu

- Az ellenzék év elején hevesen támadta az Új Széchenyi Tervet, ma már nyugodtabbak a kedélyek. Mit gondol erről?

- Nem szeretném minősíteni az ellenzéki kritikákat, de azt kell, hogy mondjam: tetszettek volna átadáskor több forrást hagyni a kasszában. 2007 és 2013 között 8000 milliárd forintos támogatási keretből az előző kormány már több mint 4600 milliárd forintot utalt ki, és további 1400 milliárd forintot kötött le fejlesztéspolitikai stratégia nélkül, szétaprózottan, a vállalkozások támogatása, a gazdaság élénkítése nélkül. Nekünk most a még rendelkezésre álló, alig 2000 milliárd forintnyi forrást kell a korábbinál jóval célzottabban és hatékonyabban felhasználni.

A második Orbán-kormány gyakorlatilag az ország megmentésére vállalkozott. Az első hónapok után világossá vált, hogy nem elég megmenteni és stabilizálni az országot, meg is kell újítani. Ezt a reformot minden területen véghez kell vinni, mert ha nem következik be, nem tudjuk az országot arra a gazdasági növekedési pályára állítani, ami biztosítja a vállalt hiánycél tartását és a kilábalást az adósságcsapda ördögi köréből. A kétségbeejtően alacsony foglalkoztatási arányról már nem is beszélek.

AZ ÚSZT a közszféra improduktív beruházásai helyett nagyobb hangsúlyt fektet a gazdaságfejlesztésre, és ezen keresztül a foglalkoztatás fenntartható bővítését célzó konstrukciókra.

- Az eddigieket hallva úgy tűnik, ez egyfajta szakítás a szocialista gazdaságpolitikával.

- Hatékonyan működik a fejlesztéspolitika megújított rendszere, egyszerűsítettük, gyorsabbá, átláthatóbbá tettük a szabályozás és az eljárásrend rendszerét. Apró léptekkel haladunk előre a forráskihelyezésekkel, ez is mutatja, milyen nehéz időszakon vagyunk túl. Apránként fogunk új munkahelyeket teremteni, mert az országot olyan súlyos gazdasági helyzetbe sodorta az előző kormány, ami jelentősen hátráltatja a haladást. A pályázati támogatásokkal megvalósuló új munkahelyek szerepe ezért különösen felértékelődik, főleg egy hátrányos helyzetű térségben. Valóban szakítottunk a szocialista gazdaságfilozófiával, nem támogatunk semmilyen felesleges és presztízsberuházást, ami 2010-ig jellemző volt. Nem fogjuk folytatni a fenntarthatatlan beruházások megvalósulásának sorát sem, ami a szocialista kormány ideje alatt napi szinten működött. A mostani pályázati rendszer arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy saját életképes, hosszútávon fenntartható üzleti terveik, és ne a pályázatok terhére elszámolható költségek alapján pályázzanak.

- A legfrissebb adatok szerint hány pályázat érkezett?

- Június elsejéig 3100 pályázat érkezett be hozzánk. Ezek 73 százalékát kis- és középvállalkozások nyújtották be. A január közepe óta közzétett felhívások közül a vállalkozásfejlesztési program konstrukciói iránt a legnagyobb azt érdeklődés, ehhez közel 2000 pályázatot nyújtottak be, és az igényelt összeg elérte a 112 milliárd forintot. A Zöld gazdaságfejlesztési programhoz 634 pályázat érkezett be, közel 50 milliárd forintos támogatási igénnyel. Terveink szerint idén még további számos pályázat kerül kiírásra.

Megtörténtek az első pályázati elbírálások is. 327 pályázat esetében hoztunk már döntést, ezzel az első 100 milliárd forintnyi támogatás már gazdára talált. Számos jól fejlődő családi vállalkozás működik, amelyek az előző kormányzati ciklus idején semmilyen támogatást nem kaptak. Nagy becsben tartom azokat a családi vállalkozásokat, amelyek képesek voltak nyolc évet várni, hogy a fejlesztési projektjüket megvalósíthassák. Például egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei családi vállalkozás most az Új Széchenyi Terv keretében nyert támogatással két új munkahelyet tud teremteni egy hátrányos helyzetű térségben. Vagy például Baranya megyében egy kisvállalkozás két új gép beszerzéséhez nyert támogatást, és így 25 munkahelyet sikerül megőrizni, hosszú távon pedig további két új munkahely jön majd létre.

- Ha már a számoknál tartunk, az elmúlt hónapokban hány pályázatot és milyen összegben kezeltek?

- Amikor a fejlesztéspolitika szétzilált rendszerét a szocialista kormánytól átvettük, azonnal láttuk, nemcsak az intézményrendszert, a szabályozás- és eljárásrendet, hanem a fejlesztéspolitika támogatási folyamatát is azonnal meg kell újítani. Az első hónapokban nehezített körülmények között kellett dolgoznunk; egy "pályázati erdőbe" tévedtünk. Az elmúlt három-négy év alatt kb. 50000 pályázat került beadásra, amely közül már 30000 esetében megszületett a támogatói döntés, és ezeket kezelnie kell a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek. A helyzetfelmérést követően megpróbáltuk a lehető leggyorsabbá és legátláthatóbbá tenni a források kihelyezését, amit a 2011-ben bevezetésre kerülő szabályozásokkal és egyszerűsítő eljárásokkal még tovább tudtunk fokozni. Az elmúlt 11 hónapban havi szinten kb. 65 milliárdos támogatást folyósítottunk. Csak említés szintjén: a szocialisták 41 hónap alatt havonta 22 milliárdot utaltak ki a nyerteseknek. Havonta átlagosan 600 pályázatot bíráltunk el, az előző időszakban ez éppen csak meghaladta a 400-at. A szerződéskötések havi átlagos száma az előző időszakban 400 volt, mindez az elmúlt egy évben közel 700-ra növekedett. A számok azt mutatják, hogy sikerült kimozdulnunk egy nehézkesen működő, régi fejlesztési intézményrendszer tempójából. Felgyorsult a rendszer.

- Milyen gyakorlati könnyítésekkel találkozik az a vállalkozó, aki az új pályázati rendszerrel találkozik?

- A pályázók olyan egyszerűsítésekkel találkozhatnak, amelyek elsőre technikai jellegűnek tűnnek, de valójában jóval többek annál. Ilyen az adatlapoknak a rövidülése: 40-50 oldal helyett 8 oldalra szűkítettük a kitöltési felületet. Az adatmezők a korábbi 600-700 helyett 150 mezőre csökkentek. További könnyítést jelent, hogy már elektronikus úton is beadhatóak a pályázatok - erre is nagy igény volt. Az eljárás gyorsításában a kifizetések idejét a számla benyújtásától 60 napról 45 napra csökkentettük. Ezenkívül a szabályozás bizonyos jogbiztonságot jelentő változtatásokat is tartalmaz. Biztosítottuk annak lehetőségét, hogy a szabálytalansági eljárást lezáró döntés ellen kezdeményezhető legyen további jogorvoslat. Az elmúlt időben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség foglalkozott első- és másodfokon is a panaszokkal.

Első dolgunk volt a fejlesztési államtitkárságra telepíteni a panaszkezelés másodfokát. Jelentős lépésnek tartom, hogy a jogbiztonság rendszerét is sikerült megerősítenünk, és tisztáztuk az eljárási folyamatokat. A kétfordulós eljárást eltöröltük, ahol pedig lehetett, könnyített eljárásrendet vezettünk be. A vállalkozásfejlesztési pályázatoknál nagyon fontos az, hogy ezek könnyített eljárásrendűek, és a nyertes pályázó 35-40 napon belül hozzájuthat a támogatáshoz.

- Mekkora anyagi kerettel tudnak gazdálkodni?

- Magyarországon a fejlesztések uniós és hazai költségvetési forrásokból tevődnek össze. Az operatív programok finanszírozásánál az uniós és a hazai források aránya 85-15%. Ezenkívül a magánszféra a saját büdzséjéből is finanszíroz fejlesztéseket. Itt jegyzem meg: vannak olyan fejlesztési programjaink, ahol a magánszektorral is együttgondolkodunk.
Mint már említettem, gyakorlatilag 1900-2000 milliárd Ft uniós forrás maradt a fejlesztésekre 2013-ig. A hazai források esetében pedig mindig az adott tárgyévi költségvetési forrással lehet operálni.

- Milyen egyéb anyagi források jöhetnek számításba?

- Nem szabad kihagynunk a Magyar Fejlesztési Bank által kezelt forrásokat. Ezek fontos alapját képezik annak a fejlesztéspolitikának, amibe a kormány belekezdett. Ha a hazai költségvetési lábakat nézzük, akkor nélkülözhetetlen a fejlesztéspolitika úgynevezett beruházás-ösztönzési célelőirányzata, ami tulajdonképpen hátterét és alapját adja az összes egyedi kormánydöntés alapján kezdeményezett fejlesztésnek. Ide sorolható például az Audi- vagy a Mercedes- beruházás. Ezek esetében munkahelyteremtéshez ad támogatást a kormány. Szintén ide tartozik még a hazai a gazdaságfejlesztés támogatására szolgáló költségvetési alap is, ami idén majdnem 4 milliárd forintos összeget jelent. Ebből finanszírozzuk a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatásokat, illetve az Agrár Széchenyi Kártya indítását. Ez egy nagyon erős támogatás, hiszen jelentős multiplikátor hatással bír, ha a Széchenyi Kártyát használják a vállalkozók.

A legkedveltebb a Széchenyi Kártyához kapcsolódó folyószámlahitel, amit 2010-ben több mint 17000 vállalkozó vett igénybe. Ehhez 1,85 milliárd forint támogatást nyújtott az állam, és ezzel mintegy 130 milliárd forint összegű tőkét juttatott a gazdaságba.

- Az innovációs politika is új alapokra került. Mekkora összeg áll itt rendelkezésre?

- Az innovációs alap ezer sebből vérzik, mert a politika az elmúlt időkben mindenre használta, csak az eredeti célra, a kkv-k támogatására nem, ezt az átvett pályázati mennyiség is pontosan szemlélteti. A költségvetésnek azon körülményei, amik a szocialisták munkájának eredményeképpen ránk maradtak, az innovációs alapot is érintették. Rengeteg pályázat esetében döntöttek támogatásról, anélkül hogy a szükséges források rendelkezésre álltak volna. A források felhasználása nem volt sem követhető, sem számon kérhető. A pénzügyi és jogi átvilágítást követően elindítottuk az innovációs források kifizetését, és bizakodóak vagyunk, mert ez az év az innovációs politikánknak a jövőbeni új alapokra helyezéséről szól. Egy teljesen új stratégiát szeretnénk kidolgozni. Szorosan együttműködünk a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Innovációs stratégiájuknak megfelelően kívánjuk világos célok mentén kihelyezni azokat a pénzeket, amik majd a 2012-es költségvetésben, egyéb fontos szempontokat figyelembe véve, rendelkezésre állhatnak.

- Milyen projekteket említene meg a kiemelt fejlesztések közül?

- Első helyen említeném a nemzeti programok megvalósítását. Ezek azért fontosak, mert valóban azt szemléltetik, hogy Magyarország jövőjében nem az egyéni érdekeknek van szerepe, hanem a közös céloknak. Ilyen például a tudomány és az innováció támogatása szempontjából a szegedi ELI szuperlézer program, ami nemcsak a környező régiónak, hanem az egész országnak jelent gazdaság- és tudományfejlesztési lehetőséget. Ez nemzetközi szempontból is jelentős, fontos, hogy azok a tudósok, akik majd ezt a berendezést használják - és ezzel aktívan részt vesznek Magyarország tudományos életében - jóhírünket keltsék a nagyvilágban. A koncepciót a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével a kormány tudománypolitikai tanácsának részvételével indítjuk útjára, 63 milliárdos forráskerettel.

A nemzeti programok között szerepel a Semmelweis Terv részét képező Korányi projekt is, ami az elkövetkezendő 1-2 héten belül elindulhat. Bízunk benne, hogy a program a hatékonyság és a racionalizálás irányában olyan infrastrukturális változást eredményezhet, aminek a talaján a Budapestet érintő egészségügyi szerkezeti átalakítási programunkat is tudjuk alapozni. A projekt eredményeként a járóbeteg szolgáltatások színvonala, minősége emelkedik, a hozzáférhetőség javul, és a várakozási idő is csökken. A megvalósításra közel 9 milliárd forintot irányoztak elő, ebből 7 milliárd forint az uniós támogatás, és majdnem 2 milliárd az egyetem önrésze.

- Említette, hogy kiemelt kérdésként kezelik a turizmus támogatását is.

- Ide tartozik többek között a kerékpárút-hálózat fejlesztési program. Azt szeretnénk, hogy egy kézbe kerüljenek, és egységes stratégia mentén valósuljanak meg a települések közötti úthálózatok és a turisztikai kerékpárutak fejlesztései, illetve a kerékpárutak kitáblázása. Kiemelten fontos, hogy a Duna mentén is kiépülhessen a kerékpárút-hálózat. Ide sorolnám még a Balaton-fejlesztési vagy az Ős-Dráva programot - ez utóbbi egy komplex fejlesztési terv, amely magában foglalja a víz- és tájgazdálkodást és az ökoturizmust. Reményeink szerint ezen a területen, a program elindításával a munkanélküliség égető problémáját is sikerül megoldani. A Várkert Bazár rekonstrukciója is elengedhetetlenül fontos, hiszen építészeti szempontból most van az utolsó esélye az épületegyüttes megmentésének, amely már a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listájára is felkerült. Ezt nem lehet egyik évről a másikra megvalósítani, viszont reményeink szerint hamarosan megkezdődhet a rekonstrukciós folyamat. Ezzel régi adósságot sikerülne törleszteni.

- És ha egy kicsit távolabbra tekintünk?

- Január közepén 93 pályázattal indult el az ÚSZT, és március elsejétől jelentek meg a pályázati felhívások. Elmondható, hogy a kormányzat már az első három hónap alatt jelentős sikereket ért el. Sikerült világossá tennünk: az ország számára a kiutat csakis a családi, a kis- és középvállalkozások megsegítése jelenti, mert ezek fogják biztosítani a megfelelő foglalkoztatást, a munkahelyteremtést, illetve -megőrzést. Ha a támogatás a megfelelő helyre kerül, megvalósulhat a cél, hogy Magyarország a közép-európai térség központi tényezőjévé - irányítójává - válhat.