Az ifjúság jövője nemzetstratégiai ügy

Olyan Magyarországnak kell lerakni az alapjait, ahol a fiatalok úgy gondolkodnak: én igenis törődöm az országgal, mert látom, hogy az is törődik velem - jelentette ki Mihalovics Péter a készülő ifjúságpolitikai stratégiáról szólva, a fidesz.hu-nak adott interjújában. Az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a hazai fiatalság számára az önálló egzisztencia megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.

Létrehozva: 2011. június 11., 10:40	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A kormányzat stratégiai célnak tekinti a fiatalok problémáinak kezelését
	A fiatalok bevonásával készül az ifjúsági stratégia
	Elkészült az Új Nemzedék Jövőjéért program vitaanyaga

Átfogó kormányzati ifjúságpolitikai stratégia készül. Hol tart most a munka?

A napokban mutatjuk be az Új Nemzedék Jövőjéért Program vitairatát, ez a munkánk első fázisa. Ezt követően szeretnénk ellátogatni az országban minél több településre, hogy a helyben működő ifjúsági referensekkel, szakmai szervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal, civil szervezetekkel folytathassunk párbeszédet. Szeretnénk az ő javaslataikat, észrevételeiket is beemelni a programba, amit majd lerakunk a kormány asztalára. Legkésőbb októberben, az őszi ülésszak kezdetén tárgyalhat a kormány a koncepcióról, amely iránymutatásokat adhat arról, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a fiatalok érdekében, illetve milyen célokat, elveket kell újragondolni az ifjúsági háttérintézmények átszervezésekor.

Fotók: fidesz.hu

Az ifjúság helyzetével az utóbbi években számos kutatás, felmérés, tanulmánykötet foglalkozott. Miben jelent mást az Új Nemzedék Jövőjéért Program?

Természetesen rendelkezésünkre állt az Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások eredménye, ezekben tanulmányozhattuk azokat a statisztikákat, trendeket, változásokat, amelyeket a hazai fiatalság időről időre megél. Látjuk a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek, és világosan érzékelhetőek azok a különbségek is a problémákat illetően, amelyek a négyévenkénti kutatásokból kirajzolódnak.

Mi azonban arra törekedtünk, hogy maguk az érintettek is hallassák a hangjukat. Éppen ezért a munkánk kezdetén egy nem reprezentatív kutatás keretein belül arra kértünk 1200 16 és 35 év közötti fiatalt, hogy egyetlen mondatban fogalmazzák meg, hogy mit látnak a saját életükben a legnagyobb problémának. Ezek alapján tíz témakört állapítottunk meg, erre fűztük fel a vitairatot. Részletesen foglalkozunk a szórakozási, kulturális lehetőségekkel és a sporttal. Emellett természetesen előkerülnek fajsúlyosabb felvetések is: kitérünk a fiatal nők helyzetére, a gyermekvállalásra, a karriertervezésre, a tehetséggondozásra, valamint a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átjárhatóság kérdésére. A vitairat témái között szerepel a vidéki és a fővárosi ifjúsági lét, de beszélünk az állampolgári aktivitás jelentőségéről is. Minden területnek van egy saját felelőse is, egy olyan személy, aki az adott témában otthonosan mozog, és kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. Úgy gondoljuk, az ő szavuk éppen ezért talán messzebbre is hallatszik.

Ez a törekvés új szemléletről árulkodik...

Valóban, arra törekedtünk, hogy ne felülről építkezve, egy minisztériumban dőljenek el az ifjúságstratégia elemei, hanem valódi, hús-vér emberek meglátásaiból alkotjuk meg a 2012-2016-os időszakra vonatkozó ifjúságpolitikai koncepciót.
A felsőoktatás és a munkaerőpiac átjárhatóságának problematikáját például a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az elnöke, Nagy Dávid járta körbe. A tehetséggondozással a doktoranduszok országos szövetségének főtitkára, Csiszár Imre foglalkozik, a szórakozás kérdése pedig a Design Terminál ügyvezető igazgatójához, Englert Róberthez tartozik. Emellett minden témának van egy "celeb-arca" is: a tehetséggondozást például Rátay Dániel, a Leondardo-toll feltalálója, a vidéki életet pedig Subb Bass Monster képviseli. Országosan ismert színésznő, borász és sportoló is segíti a munkánkat. Reméljük, hogy az ő személyük még közelebb hozza a fiatalokhoz az Új Nemzedék Jövőjéért Programot.

A válaszok alapján milyen probléma foglalkoztatja a fiatalokat leginkább?

Úgy tapasztaljuk, hogy az egzisztenciateremtés a legégetőbb gond, ez minden problémának a gyökere, életkortól és élethelyzettől függetlenül. Gondoljuk csak el: egy falusi fiatal számára sokkal nagyobb anyagi áldozattal jár a továbbtanulás, hiszen albérletet, kollégiumot kell fizetnie neki vagy a családjának. Sok család nem is engedheti meg magának, hogy négy-öt évig ne legyen kereső a főiskolás, egyetemista korú gyermeke. A szórakozási lehetőségeket tekintve, a fiatalok visszajelzéseiből egyértelműen kiderül: sokan a plázákba kényszerülnek, ez még mindig olcsóbb kikapcsolódás, mint venni egy színház- vagy mozijegyet. Példaként említhetném még a hátrányos helyzetből, infrastrukturális hiányosságokból fakadó hendikepeket is, ezekkel is foglalkoznunk kell. Gyermeket vállalni is nehéz akkor, amikor az ember önmagáról sem tud felelősségteljesen gondoskodni, mert nincs egzisztenciája. Ezen a helyzeten kell gyökeresen változtatnunk.

Hogyan lehet mindezt egyetlen koncepcióban összefogni?

Mi egy olyan keretet szeretnék megfogalmazni, amely az élet minden területén - sport, családalapítás, foglalkoztatás, egészségügy - meghatározza azokat az irányelveket, amelyek fontosak a fiataloknak. Úgy gondoljuk, hogy minden szektornak, minden területnek megvannak az ifjúságpolitikai vonatkozásai. Szeretnénk elérni, hogy minden döntéshozó érezze ezt a felelősséget. Akár az egész ország, akár egy-egy szakterület érdekeit nézzük, a fiataloknak kell a fókuszba kerülniük, hiszen hazánk jövője, versenyképessége azon múlik, tudnak-e itt boldogulni. Éppen ezért az ifjúság jövője szerintem nemzetstratégiai ügy.

Az Ifjúság 2008 kutatás egyik megdöbbentő adata szerint a válaszadóknak csupán 51 százaléka gondolja úgy, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak jobb, mint a Kádár-korszak - holott ez a generáció nem, vagy csak alig tapasztalhatta meg a szocializmust. Hogyan lehet változtatni ezen a nézőponton?

Keresztény-konzervatív értékrendű családból származom, a szüleim rendszeridegenként voltak fiatalok, és mégis rengeteg szép emlékről meséltek nekem. Nagyon sok fiatal ilyen impulzusokat kap a szüleitől, és ezért - annak ellenére, hogy nincs személyes tapasztalata a korszakról - az idősebb generáció történetei alapján egy jobb, élhetőbb világként képzelik el a Kádár-rendszert. Ha a dolgok mögé nézünk, akkor természetesen látjuk a korszak hazugságait, visszásságait. Nekünk az a feladatunk, hogy arra ösztönözzük a fiatalokat, hogy itt és most, ennek az országnak legyenek aktív, felelősségteljes polgárai.

Ha az ifjúság jövőjéről beszélünk, megkerülhetetlen a kérdés: hogyan lehet a fiatalokat itthon tartani?

Valóban sokan keresik a boldogulásukat külföldön, reméljük, hogy az Új Nemzedék Jövőjéért Programban lefektetett elvek, célkitűzések majd a maradásra biztatják őket. Úgy gondoljuk, az ifjúságpolitikai stratégia megalkotásával olyan Magyarországnak kell lerakni az alapjait, ahol a fiatalok úgy gondolkodnak: én igenis törődöm az országgal, mert látom, hogy az is törődik velem.