Teljesítette a romaintegrációval kapcsolatos vállalásait a magyar elnökség

A magyar EU-elnökség elérte a romák integrációjával kapcsolatos kitűzött célokat, sikerült megalkotni a felzárkóztatási keretstratégiát, amely remélhetőleg nem is az első, hanem már a második lépés volt egy hosszú úton - jelentett ki kedden Brüsszelben Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára az Európai Parlament (EP) szakbizottsága előtti maghallgatásán.

Létrehozva: 2011. június 16., 13:01 | Utoljára frissítve: 2011. június 16., 17:12	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Központi kérdés a a romák társadalmi befogadása
	Elfogadták Farkas Flórián miniszteri biztosi jelentését
	Járóka: A romák felzárkóztatásával 5-10 százalékkal nőhet a foglalkoztatottság

Az államtitkár az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökségnek az általa felügyelt területet érintő célkitűzéseiről. Mint Balog elmondta, az Európai Unióban és a környező országokban élő összesen 10-12 milliós roma népesség, noha nyilvánvalóan nem homogén közösség, mindenütt szenved a mélyszegénységtől, a munkanélküliségtől, a diszkriminációtól és a szegregációtól, és bár az EU-s és a tagállami intézmények is már kilencvenes évek óta küzdenek ezek ellen, jól ismert tény, hogy eddig nem értek el áttörő sikert.

Az államtitkár szerint hosszú távon a romák felzárkóztatása nemcsak, hogy szükségszerű, de gazdaságilag is kifizetődő lenne, és növelné az EU versenyképességét. Az utóbbi időben több nemzetközi szervezet is jelezte az európai szintű romastratégia kialakításának szükségességét, ennek ellenére a magyar kormány nem minden kockázat nélkül karolta fel az elnökség egyik prioritásaként az ügyet, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ezzel a magyar romapolitikákra is nagyobb figyelem fog irányulni - mutatott rá Balog.

Balog elmondta, hogy a parlament igen szigorú, a "határokig elmenő" törvényt alkotott az "egyenruhás bűnözésről", s megemlítette, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kétszer is járt lenn Gyöngyöspatán, ahol a romák tapsviharral fogadták.

A Balog értékeléséhez hozzászólók mind fontosnak tartották, hogy a stratégiában foglaltak valóban megvalósuljanak, s ne csak az évenkénti jelentésekben, papíron legyen tapasztalható a fejlődés, illetve, hogy maga a roma közösség is részt vegyen mind a célok megfogalmazásában, mind azok megvalósításában. A felzárkóztatási államtitkár válaszában kifejtette a meghallgatás résztvevőinek, hogy a program konkrét megvalósulása nagyban múlik az egyes tagállamok önkéntes vállalásain, és Magyarország például elkötelezte magát arra, hogy négy éven belül 100 ezer új munkahelyet teremt a romáknak, 10 ezerrel több roma fog végezni a középiskolákban, az eddiginél több roma fog az egyetemekről kikerülni.

A romák integrációjával kapcsolatos feltáró véleményt fogadott el az EU gazdasági és szociális bizottsága

Magyar jelentéstevő tervezete alapján a romák integrációjával kapcsolatos feltáró véleményt fogadott el az uniós intézményrendszerhez tartozó Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Brüsszelben tartott plenáris ülésén, csütörtökön - jelentette be az MTI-nek nyilatkozva Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára, aki jelen volt az eseményen.

A konzultatív jogkörű testület jelentéstevője a témában Topolánszky Ákos, a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének elnöke volt. Balog Zoltán méltatta azt, hogy újabb európai intézményben készült - magyar szerzőtől - roma jelentés, amelyet teljes támogatással fogadtak el. Beszámolt az államtitkár arról is, hogy külön megbeszélést folytatott Staffan Nilssonnal, az EGSZB elnökével. Ezen megegyeztek abban, hogy az uniós szerv a jövőben is igyekszik napirenden tartani a romák társadalmi beilleszkedésének kérdését.

Balog Zoltán ahhoz is kérte a szervezet segítségét, hogy a munkaadók és a munkavállalók világa is tegyen vállalásokat ezen a területen. Elmondása szerint az EGSZB elnöke jelezte: a szervezetben folyik a gondolkodás, hogyan lenne lehetséges létrehozni a roma ügyekkel foglalkozó szervezetek európai hálózatát.