"Tudomány és innováció nélkül nincs erős Európa"

Létrehozva: 2011. június 20., 12:07 | Utoljára frissítve: 2011. június 20., 13:56	nyomtat	küld

A Csúcseredmények ösztönzése az európai kutatásokban elnevezésű tanácskozásra, amelyet az ERC és az MTA szervezett, Magyarország Európai Uniós elnöksége kapcsán került sor Budapesten. Navracsics Tibor méltatta az ERC fiatal és tapasztalt kutatókat támogató ösztöndíjprogramját, amely pályázati rendszerben nyújt támogatást a kontinens legtehetségesebb tudósainak. Eddig 31 magyar nyerte el ezt a támogatást, közülük 21 hazai intézményekben folytatja kutatásait, s az ösztöndíj révén 26 millió eurót hoztak az országba.

Európának le kell győznie a világot ötletekben, innovációban

A Csúcseredmények ösztönzése az európai kutatásokban elnevezésű tanácskozásra, amelyet az ERC és az MTA szervezett, Magyarország Európai Uniós elnöksége kapcsán került sor a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás az ERC 2007-ben a felfedező kutatások támogatására indított IDEAS (Ötletek) ösztöndíjrendszer eredményeit hivatott bemutatni.

Mint Cséfalvay Zoltán kifejtette, e cél megvalósításához a jelenleginél jóval többet kell költeni a K+F-re, ösztönözni kell a felfedező kutatásokat, és az uniós erőfeszítésekbe az összes tagországot be kell vonni. Kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés kérdése a magyar uniós elnökség prioritásai közé tartozik, és ennek jegyében egy sor nemzetközi konferenciát szerveztek. Így februárban az EU VII, kutatási keretprogramja (2007-3013) eddigi eredményeit értékelték, március 8-án tartották a Nők a tudományban című tanácskozást. Ugyancsak márciusban került sor Budapesten a neuropszichiátriai betegségeknek szentelt uniós tanácskozásra, amellyel kapcsolatban az államtitkár a hazai agykutatás kiváló eredményeire hívta fel a figyelmet. Mint megjegyezte, a Nobel-díjhoz hasonló presztízsű, idén első ízben odaítélt Agy-díjat (Brain Prize) három magyar agykutató kapta. Májusban Budapest európai "internetfővárossá vált": az EU szakemberei azt elemezték, hogy a világháló milyen szociális kihívásokat teremt. Június 7-9. között a debreceni eszmecserén a résztvevők az innovációs fejlesztések regionális hatásait elemezték. E rendezvények sorát zárja az Európai Kutatási Tanács konferenciája, amelyet az ERC első alkalommal rendez az új uniós tagországok valamelyikében - emelte ki Cséfalvay Zoltán, hozzátéve, hogy a színhely a hazai kutatók elismerését is jelzi.

Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének meggyőződése szerint az ERC-ösztöndíjrendszer segít Európának visszaszerezni meghatározó szerepét a tudományban. Véleményét osztotta Surján László, az Európa Parlament képviselője, aki a pályázatot európai sikertörténetnek nevezte. Európa tudományos dominanciája csökken, de nem csökken az európai kutatóké - mutatott rá. Megemlítette, hogy egy felmérés tanúsága szerint az Egyesült Államokban dolgozó tudósok 40 százaléka az európai földrészről származik. Az EP költségvetési bizottsága tagjaként úgy vélekedett, hogy a mezőgazdasági és az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó kohéziós programmal egyenértékű támogatást kell biztosítani a kutatásoknak.

Helga Nowotny professzor, az ERC elnöke az ösztöndíjrendszerről kifejtette: követni kell az ötleteket, hiszen a kutatók gyakorta olyasmit fedeznek így fel, amit nem is kerestek. A kutatás szabadságát segítik elő a pályázatok - fogalmazott Nowotny, aki az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben a magyar kutatók jó szereplését hangsúlyozta: a 12 új tagországból eddig hetvenen nyertek támogatást, köztük 31 magyar.