A magyar EU-elnökség sikerességét bizonyíthatja a félévzáró csúcstalálkozó

Magyarország európai uniós elnöki tevékenységének eredményességét egyértelműen bizonyíthatja az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozója, amelyen döntések várhatók olyan fontos elnöki célkitűzések ügyében, mint a horvát EU-csatlakozás, az uniós romastratégia, a Duna-menti régióval kapcsolatos stratégia, továbbá az unión belüli gazdasági koordináció és válságmegelőzés.

Létrehozva: 2011. június 22., 10:32 \| Utoljára frissítve: 2011. június 22., 15:31	nyomtat	küld

Jóllehet az intézményes változásokat hozó Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta a csúcsértekezletek nem a soros elnökségek rendezésében zajlanak, az egyes féléveket lezáró csúcstalálkozók az adott elnökség tevékenységét illetően is felteszik az i-re a pontot. A mostani ülés egyik különlegessége emellett, hogy nem csupán a - gyakorlatban június 30-án befejeződő - magyar elnöki tevékenységet zárja le, hanem a spanyol-belga-magyar elnökségi trióét.

Tekintettel arra, hogy az EU még mindig lábalt ki teljesen a nemzetközi gazdasági válságból, a találkozón a gazdasági kérdések is a középpontban lesznek. A brüsszeli sajtó várakozásai szerint - jóllehet hivatalosan nem szerepel a napirenden - komoly teret kap az értekezleten Görögország pénzügyi helyzete, miután azzal kapcsolatban a közeli hetekben fontos döntéseket kellene hozni uniós szinten, beleértve egy új, többéves hitelprogram indítását is. Gazdasági téren magyar szempontból különösen fontos - mint azt Matolcsy György nemzetgazdasági pénzügyminiszter kedden Brüsszelben, az Európai Parlament egy bizottsága előtt kifejtette -, hogy az állam- és kormányfők két fontos uniós reform véghezvitelében jelentős haladást állapíthatnak meg a soros elnökség tevékenységének köszönhetően. Ezek egyike a nemzetközi gazdasági válságra adott átfogó válasz, a másik az uniós tagországok közti koordináció megerősítése.

Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács állandó elnökének a résztvevőkhöz küldött meghívóleveléből kiderül, hogy az említett reformok révén ez a fórum teljes ellenőrzést gyakorolhat a koordinációs folyamat fölött, ezzel is biztosítva az uniós gazdaságirányítás javulását.

A koordináció terén jelentős újítást hozó, úgynevezett európai szemeszter azt a féléves folyamatot jelenti, amelynek keretében a tagországok egyeztetik egymással rövid- és középtávú gazdaságpolitikai és reformterveiket. Idén első ízben zajlott le ez az eljárás - jelentős részben a magyar elnökség irányítása mellett -, és lényegében le is zárul azzal, hogy a kormányfők most jóváhagyják azokat a konkrét, országokra szabott ajánlásokat, amelyek alapján a tagállamok a következő hónapokban összehangoltabb módon haladhatnak a közös uniós célok megvalósítása felé.

A gazdasági válságok megelőzősében és kezelésében újító gazdasági kormányzás azzal teljesedhet ki, hogy az uniós intézmények véglegesítik a változásokat az uniós jog részévé emelő jogszabályokat. Legfrissebb jelzések szerint az Európai Parlament csütörtökön még csak részlegesen fogja jóváhagyni a hat tervezetet, így az állam- és kormányfők - az elnökségi és tanácsi munkát üdvözölve - várhatóan további kompromisszumkészségre tesznek majd utalást.

A hagyományosnál később, csütörtök este kezdődő találkozón - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli - foglalkoznak a bevándorlás és menekültügy témájával, beleértve az észak-afrikai helyzetet, és annak a schengeni övezet működésére tett hatását. Üdvözlik várhatóan a schengeni zóna bővítése terén magyar elnökség alatt elért haladást is. Líbiával, Szíriával és a közel-keleti helyzettel a csúcs külön is foglalkozik.

A magyar elnökség számára kiemelt jelentőségű, hogy a csúcsértekezleten legfelsőbb szinten is jóváhagyják az EU roma keretstratégiáját. Ez a legkésőbb az év végéig kidolgozandó tagállami programokhoz ad iránymutatást, és azokat hangolja össze. Célja, hogy uniós szinten is hozzájáruljon a romák társadalmi beilleszkedésének gyorsításához. A nemzeti programok konkrét vállalásokat és megvalósítási terveket tartalmaznak majd.

Megkezdődhet az unió Duna-stratégiájának végrehajtása is a csúcstalálkozón várható végső jóváhagyás után. A stratégia a folyó mentén fekvő országok fejlesztési terveit hangolja össze, együttműködésüket igyekszik segíteni. Ez az EU második térségi stratégiája, és a magyar elnökség egyik legfontosabb programpontja.

Horvátország esetében az állam- és kormányfők jóformán kész tényként üdvözölhetik, hogy még ebben a hónapban lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. Szintén megkülönböztetett magyar prioritás teljesüléséről van szó. Horvátország várhatóan 2013 júliusától válhat az EU teljes jogú tagjává.

A szűk kétnapos csúcstalálkozó az elképzelések szerint pénteken kora este fejeződik be.

(MTI-fidesz.hu)