Kisebbségi konferencia az Európai Parlamentben

Létrehozva: 2011. június 28., 11:24 | Utoljára frissítve: 2011. június 28., 14:34	nyomtat	küld

A konferenciát Gál Kinga, az esemény parlamenti házigazdája nyitotta meg, aki bevezetőjében felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió lakosságának jelenleg 10%-át a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségekhez tartozók alkotják. Az ő mindennapjaik arról tanúskodnak, hogy nincsen minden teljesen rendben a kisebbségi jogok érvényesítése terén az Európai Unióban. A néppárti képviselő számos olyan közvetett eszközt említett, amelyek gyakorlatba ültetése elengedhetetlen lenne ezen közösségek kisebbségi, nyelvi és politikai  jogainak teljes körű biztosításához. Mint azt Gál Kinga beszédében kiemelte, a magyar soros elnökség kisebbségi kérdések iránti elhivatottságát jelzi, hogy  ilyen magas szintű konferenciát szervezett a Lisszaboni Szerződés életbelépését követő lehetőségekről a nemzeti és nyelvi kisebbségek  védelmének területén.

Martonyi János külügyminiszter beszédében röviden összegezte a magyar elnökség megvalósított céljaités eredményeit, s hangsúlyozta a kisebbségi jogok kérdésének fontosságát az elnökségi program teljesítésében. Martonyi János előadásában gyakorlati példával világított rá az egyéni és kisebbségi jogok közötti kapcsolatra. Az Európai Bizottság képviseletében Francoise Le Bail asszony (Jogi Főigazgatóság igazgatója) és Jan Truszczynski (a Kulturális, Oktatási és Nyelvi Főigazgatóság igazgatója) ismertették az uniós szabályozás kisebbségi jogokra vonatkozó releváns elemeit. Az Alapjogi Ügynökség igazgatójahangsúlyozta, hogy az uniós döntéshozók politikai döntésétől függ, hogy a Lisszaboni Szerződés hoz-e új szemléletű és jobb szabályozást a kisebbségvédelemben.

A konferencia résztvevői az európai kisebbségvédelem valós - sok tagállamban rendkívül aggályos - helyzetére is rávilágítottak. Bauer Edit, Tőkés László, Herbert Dorfman - felvidéki, erdélyi és dél-tiroli EP-képviselők, illetve Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hangsúlyozták az elvek és a gyakorlati megvalósítás között fennálló, egyre mélyülő ellentmondások feloldásának fontosságát. Mint kiemelték: az Európai Uniónak a maga eszközeivel elő kell segítenie a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesülését a tagállamokban, miközben használható, tartós megoldásokra van szükség. 

Gál Kinga a konferencia összefoglalása során hangsúlyozta: "Bár nincs kompetenciája az uniós intézményeknek a kisebbségvédelem területén, az alapértékek védelme fontos feladatuk , mellette pedig lényeges szerepük van az uniót vezérlő politikák megfogalmazásában. Számos eszközzel, a pozitív gyakorlat támogatásával, nyelvi és oktatási programok finanszírozásával kedvezőbb irányba terelhetik a folyamatokat. Ebben pedig segíti őket a Lisszaboni Szerződés".