Sarkosan fogalmazva

Szentmihályi Szabó Péter: Valaha, a létező szocializmusban belpolitika valójában a közember számára nem is létezett, a párt- és állami vezetés szorosan összezárt, döntései mindig a népet szolgálták, ellenvélemény nem volt. Ha közülük valaki távozott, az „érdemei elismerése mellett” tette azt, talán még ki is tüntették. Így aztán nemzedékek sora szokott le a politikáról, a lapokat a sportrovatnál kezdték, a vezércikkeket csak az írója és cenzora olvasta. A brit sajtóbotrány most mindenki számára világossá tette, hogy a piszkos küzdelem nem az olvasóért, hanem a minél magasabb eladott példányszámért folyik, a sokat emlegetett angol sajtóetika humbug, a kapitalista újságírás létalapja a botrány és a hazugság, ahogyan a szocialista „etika” lényege az elhallgatás és a kemény tilalom volt.