Értelmezési keret
Ugró Miklós: Ne tévesszen meg senkit, hogy Gyurcsány meghirdetett tucatnyi kormányprogramot (azokból sem lett semmi), de a választási programja – ha volt is? – nem lett kifejtve. Mégis, mi alapján döntöttek a választók? Gyurcsány szerint a Fidesz sikerének egyik kulcsa, „hogy tehetségesen rombolta le ellenfeleinek publikus arculatát, tartalmilag és nyelvileg is eredményesen helyezte negatív, sőt gyűlöletes értelmezési keretbe őket”. Tegyük fel, hogy a Fidesz azért nyert, mert lerombolta a szocik publikus arculatát. Ám 2006-ban a szocik nyertek, program nélkül, pusztán azon narratíva erőszakolt alkalmazásával, amely tartalmilag és nyelvileg is negatív, sőt gyűlöletes értelmezési keretbe helyezte a Fidesz üzeneteit. Furcsa, hogy Gyurcsány ezekre a dolgokra nem emlékszik, pedig a maguk jellemtelen és aljas módján pont az ő igazát támasztanák alá.
A néhai pártelnök így folytatja: „Éllovasból sereghajtók”, „2006-os rendőrterror”, „bankárkormány”, „hazugságbeszéd”, csak pár eleme a fideszes narrációnak. A magyar balliberális oldal tehetségtelennek bizonyult az értelmezési versenyben. Hogy miért, ennek több oka is van. Fletó felsorol néhány általa feltételezett okot, persze a lényeget érintetlenül hagyja. Azt, hogy ezek nem légből kapott, rosszindulatúan kitalált szlogenek, hanem a politikai, közéleti eseményeket pontosan leképező hívószavak, amelyek hitelesen adják vissza azt a nyomorúságos valóságot, amelyet a szoclib kormányzás előállított. De Gyurcsány ezekre nem emlékszik, mintha a „hazugságbeszéd” vagy a „2006-os rendőrterror” újszerű, meglepő fogalmak lennének számára.
((Magyar Nemzet, 2011. július 28.))