Navracsics: A Btk. alapján lehetséges a felelősségre vonás

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint a jelenlegi büntető törvénykönyv (Btk.) tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján megfelelő bizonyítékok esetén felelősségre lehet vonni volt miniszterelnököket az államadósság növekedése miatt.

Létrehozva: 2011. augusztus 4., 09:50 | Utoljára frissítve: 2011. augusztus 4., 11:00	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Bizottsági vizsgálattól függ a felelősségre vonás
	Szijjártó: Bevált a kormány szerkezete
	Szijjártó: A bűn súlya miatt a jogi felelősség megkerülhetetlen + videó

 A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a Hír Televízió Rájátszás című műsorának szerda esti adásában beszélt, arra a felvetésre reagálva, hogy ügyvédi vélemény szerint nincs szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni korábbi miniszterelnököt Magyarország eladósítása miatt.

Navracsics Tibor arra a kérdésre, ő is úgy látja-e, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint is felelősségre vonható büntetőjogilag három volt kormányfő, azt felelte: nem ismeri pontosan azokat a körülményeket, amelyek alapján az az elképzelés született meg, hogy "büntetőjogilag felelősségre kell vonni".

"De hogy ha bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor valóban, én is úgy gondolom, hogy a büntető törvénykönyv  tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek alapján felelősségre lehet vonni miniszterelnököket, ami egyébként nem példátlan Európában" - mondta, hozzátéve: vannak olyan országok, ahol szintén hasonló okokból eljárás folyik, akár a közpénzekkel való bánásmód, akár az államháztartási fegyelem megszegése miatt, s adott esetben ez a büntetőjogot is elérheti.

A miniszterelnök-helyettes arra a felvetésre, mi számíthat bűncselekménynek az ország eladósításának ügyében, azt mondta: ilyen lehet például a nem valós adatszolgáltatás, a közpénzekkel való hűtlen, illetve hanyag kezelés.
    

Kitért arra is, hogy közvádas bűncselekmények esetén a parlament a szokásjog alapján általában kiadja a képviselőt, magánvádas bűncselekmény esetén pedig fenntartja a mentelmi jogot.

A szándékosság bizonyításáról szólva közölte: nemcsak az egyenes szándék minősül szándékosságnak, hanem az úgynevezett eshetőleges szándék is. Vagyis az, amikor valaki látja ugyan, hogy a cselekedetének melyek lesznek a következményei, de - ahogy fogalmaz a büntetőjog - könnyelműen bízik azok elmaradásában.

 "Vagyis tudja, hogy baj lesz, de úgy gondolja, hogy ezt úgyis meg fogja úszni, ebben az esetben ugyanúgy megállapítható a szándékosság, ha vannak erre vonatkozó bizonyítékok" - mondta Navracsics Tibor. 

Szijjártó Péter fideszes politikus múlt csütörtökön jelentette be: a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy a parlament alkotmányügyi, valamint számvevőszéki bizottsága vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jogi következmények és felelősség megállapítására.

A miniszterelnök szóvivője újságíróknak elmondta: ha a jogszabályi környezet erre nem ad lehetőséget, akkor kérni fogják, hogy a két testület gondoskodjon arról, "a jövőben ez így legyen".   

Szijjártó Péter a felelősök között név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket, s szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssége is megkerülhetetlen.