Ülésezik a cukoripari privatizációt vizsgáló bizottság

Ülést tart hétfőn, és ezzel megkezdi munkáját az a vizsgálóbizottság, amely a magyar cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot vizsgálja.

Létrehozva: 2011. augusztus 8., 09:02	nyomtat	küld

A hétfői ülésen megkezdik a témával kapcsolatos meghallgatásokat: a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára, Kelemen István és a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatója, Zsigmond András hivatalos bizottság ülésére. A 16 tagú, Font Sándor (Fidesz) és Józsa István (MSZP) által elnökölt, július 14-én alakult vizsgálóbizottság egyebek között arra keresi a választ, hogy a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, ezekhez az új tulajdonosokkal szemben milyen kikötések kapcsolódtak, és betartották-e azokat.

A parlamenti testület áttekinti majd, hogy az Európai Unió 2004-ben, Magyarország csatlakozásakor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő többlépcsős reformelőkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot képviselt Magyarország. Magyarországon a rendszerváltás idején 12 cukorgyár működött. A privatizáció során az üzemek külföldi tulajdonba kerültek, majd az EU 2006-os reformjával visszaszorította a cukorgyárak termelését. Mára egy, külföldi tulajdonban lévő cukorgyár működik, a kaposvári, ahol a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő. Magyarország a szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kiharcolt 402 ezer tonnás magyar cukorkvótának 75 százalékát visszaadta Brüsszelnek. Az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a magyar gazdaság importra szorul - hívta fel a figyelmet korábbi közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium.

(MTI-fidesz.hu)