Fogyatékosságügyi csúcskonferencia az Európai Parlamentben

A konferencia célja az Európai Bizottság által 2010-ben kiadott új, 10 éves Európai Fogyatékosságügyi Stratégia és Kósa Ádám parlamenti jelentéstervezetének megvitatása volt a legmagasabb rangú politikai döntéshozók és a civil szféra képviselői között. A rendezvényen az Európai Bizottság képviselői bejelentették, hogy 2012 őszén mutatják be az új európai akadálymentesítési csomagot.

Létrehozva: 2011. szeptember 7., 18:47 | Utoljára frissítve: 2011. szeptember 8., 12:00	nyomtat	küld

kapcsolódó

Tovább kell javítani a fogyatékkal élők helyzetét az EU-ban

A konferencián Kósa Ádám, az EP egyetlen siket képviselője bevezetőjében kiemelte, hogy a foglalkoztatáspolitikai kihívások kezelésében az idősödő európai társadalom számára megkerülhetetlen lesz a több mint nyolcvan millió fogyatékossággal élő ember oktatási és munkaerőpiaci befogadása. "Ennek elősegítése érdekében határozott lépéseket kell tenni összhangban a fogyatékos emberek érdekében született ENSZ egyezmény rendelkezéseivel, melyet az Európai Unió a közelmúltban ratifikált" - tette hozzá a fideszes EP-képviselő.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, alapjogi biztos rámutatott, hogy az lehet a jelentés legfontosabb kézzelfogható eredménye, hogy a közeljövőben tervezett európai akadálymentesítési jogszabálycsomagban a Kósa-jelentés elvárásai és szempontjai hangsúlyosabban jelenhetnek meg a fogyatékossággal élő emberek igényei és érdekei érdekében. Bejelentette, hogy a tavaly kiadott európai stratégiában megfogalmazott európai akadálymentesítési csomagon már dolgoznak és annak bemutatását 2012 őszére tervezik

Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztos előadásában kiemelte, hogy a jelentés hozzájárulhat ahhoz, hogy a strukturális alapoknak a fogyatékossággal élő emberek számára történő felhasználására vonatkozóan is megerősítő előrelépéseket tegyenek. Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban az ún. nagy intézmények (pl. a több száz fős bentlakásos intézetek) kiváltása prioritást élvezne a kisebb létszámú lakóotthonok javára. - Mint ismeretes, a magyar kormány nemrégiben egy hosszú távú, pénzügyileg megalapozott és kiszámítható ütemtervvel állt elő ezen a területen.

Őry Csaba fideszes EP-képviselő, a szociális és foglalkoztatási szakbizottság néppárti koordinátora a Kósa jelentéstervezetben szereplő újításokkal és a foglalkoztatáspolitikai kihívásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem csak Magyarországon, hanem uniós szinten szemléletváltásra van szükség. Megerősítette, hogy változatos foglalkoztatási formákra kell támaszkodni, figyelemmel az atipikus foglalkoztatási lehetőségek nagyobb mértékű alkalmazására is. Őry Csaba emlékeztetett, hogy a fogyatékossággal élő emberek kimaradása a munkaerőpiacról komoly gazdasági hátrányokkal jár. Hangsúlyozta: az Európai Szociális Alapnál meg kellene fordítani azt a tendenciát, hogy arányaiban kevesebb fogyatékos embert kísérel meg bevonni a munkaerőpiacra, mint az előző ciklusban.

Morten Kjaerum, az Európai Unió Alapjogi Ügynökség igazgatója előadásában a szervezet fontosságát hangsúlyozva kitért az ENSZ egyezmény és EU Alapjogi Charta jelentőségére. Az igazgató, kiemelve a Kósa Ádám jelentésének előremutató elemeit, megemlítette, hogy éppen ez év októberében jelenik meg az ügynökség elemzése a bentlakásos intézményben élők helyzetéről. Donata Vivanti, az Európai Fogyatékosügyi Fórum alelnöke, a legnagyobb európai fogyatékosságügyi szervezet képviseletében megerősítette a mozgás szabadságának fontosságát, beleértve a szolgáltatásokhoz és termékekhez való hozzáférést is.  

A bajor Jürgen Auer, aki az egyik legnagyobb német fogyatékosságügyi és szolgáltató szervezetet vezetője, előadásában bemutatta, hogy igazi integráció csak befogadó oktatással lehetséges. Dr. Lovászy László, aki maga is súlyos kommunikációs sérüléssel él, Kósa Ádám szakértőjeként felhívta a figyelmet, hogy a jövőbeni kihívások figyelembe vétele mellett az amerikai egyesült államokbeli tendenciákra és tapasztalatokra tekintettel érdemes arra is hangsúlyt fektetni, hogy az ellentmondásos jogi környezet és az alkalmazott definíciók is összhangban legyenek, mert ez nem csak jog és kötelesség, hanem befektetés is a jövőbe egy idősödő Európában.