Czomba: Cél az értékteremtő attitűd megteremtése

A Start-program keretében a következő években már több százezer embernek szeretne tartós közmunkát biztosítani a kormány - hangsúlyozta Czomba Sándor szerdán, az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy nem a szezonális, és nem is a közmunkák teremtettek közel 44 ezer új munkahelyet Magyarországon. Ennek döntő része a versenyszférában keletkezett.

Létrehozva: 2011. szeptember 15., 08:44 | Utoljára frissítve: 2011. szeptember 15., 11:27	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Jövőre 300 ezren dolgozhatnak a közmunka programban
	Papp: 7,5 milliárd forint jut idén a közmunkaprogramra

Számos településen indult már meg mintaprojekt, az eredményük már a jövő évben látszani fog és példát ad - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben indulnak majd újabbak - tette hozzá.

A cél az értékteremtő attitűd megteremtése, amellyel azok is motiválttá tehetőek, akik részt vesznek a munkában. "Az nem megy, hogy valakinek azt mondják: kapsz 78 ezer forintot, itt egy seprű, de bujkálj egész nap a falusiak elől, hogy ne idegesítsd őket azzal, hogy közmunkásként nem csinálsz semmit. Ez nem vezet sehová" - fogalmazott az államtitkár.

Jelenleg nagyjából 560 ezer regisztrált álláskereső van Magyarországon. Közülük mintegy 240 ezer semmilyen ellátást nem kap, körülbelül 170 ezren részesül bérpótló juttatásban (28.500 forint), és nagyságrendileg 150 ezer álláskeresési ellátásban - sorolta az államtitkár, aki szerint azt nem is tudni, hány ember nincs regisztrálva, pedig munkanélküli.

A közmunkaprogramok elsőrendű célcsoportja azok köre, akik bérpótló juttatásban részesülnek - húzta alá Czomba sándor.

Nem a közmunka javítja a statisztikát

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára elmondta: a munkanélküliségi ráta tekintetében Magyarország azonos szinten van például Svédországgal, a foglalkoztatási mutatók viszont már lényegesen különböznek.

Lényeges a munkanélküliségi ráta, de sokkal fontosabb a foglalkoztatási adat - hangsúlyozta. Összehasonlításképpen emlékeztetett arra, hogy Svédországban 8,5 százalék körüli a munkanélküliség, nálunk a legfrissebb OECD-adat alapján 10,1 százalék - ha a kettőt összevetjük, majdnem azt mondhatjuk, hogy közelítünk a svédekhez - mondta. Ám ha a foglalkoztatási adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy ez a ráta Svédországban 72 százalék - nálunk viszont 55-56 százalék. "Itt van a baj, ezen belül is a termelőszféra foglalkoztatottságában" - fogalmazott. Vagyis 3,7-4 millió ember tartja el az egész országot. A közvetlenül a termelőszférában foglalkoztatottak száma pedig mindössze 1,2 millió.

A 24-45 éveseket illetően a magyar foglalkoztatási ráta kicsit tér el az uniós átlagtól, de a pályakezdőknél és az 55 év felettieknél, az alacsony iskolai végzettségűeknél óriási a baj, és hatalmasak a területi különbségek is - magyarázta.

Megnyugtató ugyanakkor, hogy a KHS adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 43 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak köre, ráadásul döntően a versenyszférában - tette hozzá, vagyis nem a közmunka-programok, és nem is a szezonális munkák javítják a statisztikát.