Január elsejétől léphet hatályba a hatos csomag

Létrehozva: 2011. szeptember 20., 16:28	nyomtat	küld

Elmondta, hogy az uniós intézmények közötti egyeztetések során az első félévi magyar EU-elnökség alatt a nyitott kérdések 98 százalékát, most pedig a lengyel elnökség alatt a fennmaradt három kérdést illetően sikerült az EP számára is elfogadható megoldást találni. A hatos csomag jövő év január elsejétől léphet hatályba - tette hozzá Pelczné Gáll Ildikó.

A három, utolsóként tisztázott kérdés legfontosabbika arra vonatkozott, hogy az úgynevezett preventív szakaszban is legyenek automatikusabbak a szankciók. Emellett megállapodásra kellett jutni a makrogazdasági egyensúlytalanság felügyelete, illetve a gazdasági párbeszéd ügyében.

Ami a preventív szakasz szankcióautomatizmusát illeti - közölte a gazdaság- és pénzügypolitikai kérdésekkel behatóan foglalkozó fideszes EP-képviselő - nem teljesen olyan tartalmú megállapodás született, mint amilyet a Parlament eredetileg szeretett volna, hanem annál valamivel gyengébb.

Az EP arra törekedett, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban, amikor arról szavaznak, hogy egy tagállam eleget tett-e a korábbi gazdaságpolitikai ajánlásoknak, eleve a "fordított minősített többség" elve érvényesüljön, vagyis hogy a tagállamok csak minősített többséggel utasíthassák el a tagállam elmarasztalását célzó európai bizottsági indítványt. Végül abban maradtak, az első szakaszban ezt a kemény követelményt nem érvényesítik. Ezután azonban a tagállam egy hónapot kap annak eldöntésére, hogy követi-e az Európai Bizottság ajánlásait, vagy sem. Az egy hónap elteltével a Tanácsban visszatérnek a kérdésre, és akkor már minősített többség kell az elmarasztalás elutasításához. 

A makrogazdasági egyensúlytalanság ügyében a képviselők nyomására megállapodtak abban, hogy a deficites országok mellett a szufficites - túlzott költségvetési többletet felhalmozó - országok is egyfajta felügyelet alá kerülnek, ha nem is ugyanolyan módon, mint a deficitesek. Ez főként Németországot érintheti.

Végül megállapodás született abban, hogy az EP gazdasági szakbizottsága, ha indokoltnak látja, meghívhatja eszmecserére a tagországok gazdasági, illetve pénzügyminisztereit.

Pelczné Gáll Ildikó a hatos csomag parlamenti támogatottságát illetően - a keddi helyzetről beszámolva - elmondta: támogatja a jogszabályokat a néppárti, a konzervatív és a liberális frakció, valamint a független képviselők csoportja. Mint mondta, a szocialisták és a zöldek közös álláspontja egyelőre nem ismert, de úgy néz ki, hogy néhány nemzeti delegáció ezekből a frakciókból is támogatja a hatos csomagot, így nagy remény van arra, hogy a jogszabályok "átmennek" a jövő heti strasbourgi plenáris ülésen.

A fideszes EP-képviselő értékelése szerint a hatos csomag hatékony eszköz lehet a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére, a pazarló gazdálkodás megfékezésére. Szigorítást, eddig nem létező gazdaságpolitikai ellenőrzést, felügyeletet jelent, amivel a jövőben meg lehet előzni például azt is, ami 2006-ban történt, a gazdaságpolitika, a maastrichti kritériumok felpuhításakor. Annak nyomán szaladt el számos országban az államadósság és a költségvetési hiány - emlékeztetett Pelczné Gáll Ildikó.

Felhívta a figyelmet arra, hogy e jogszabályok szoros kapcsolatban vannak az úgynevezett európai szemeszterrel. A gazdaságpolitikai egyeztetés most körvonalazódó uniós mechanizmusáról szólva Pelczné Gáll Ildikó elmondta: az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó testülete - januárban ajánlást tesz az EU makrogazdasági pályájára, a tagállamok pedig ennek alapján elkészítik és áprilisban benyújtják saját nemzeti reformprogramjaikat. A nemzeti költségvetés őszi elkészítésekor aztán figyelembe kell venni az EU stratégiai irányvonalát, így azt, hogy a forrásfelhasználások szolgálják-e a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést.

Az Európai Bizottság a konzultációk eredményeként ajánlásokat fogalmaz meg, a tagállam pedig eldönti, hogy ezeket az ajánlásokat megfogadja-e. A főbb ajánlási pontok a költségvetési hiányra és az államadósság mértékére vonatkoznak. Ha a tagállam nem akar közeledni a hiány 3 százalékos szintjéhez, hanem attól távolodik, akkor a brüsszeli bizottság túlzott deficit eljárás alá vonhatja. Ennek az eljárásnak van egy preventív és egy korrekciós ága.