Kiemelten kezeltük a kisebbségi jogok kérdését

Létrehozva: 2011. szeptember 21., 13:10 | Utoljára frissítve: 2011. szeptember 21., 14:12	nyomtat	küld

A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szerdai ülésén kifejtette: nemzetpolitikai szempontból a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása a magyar elnökség legnagyobb sikere. Ez volt a "legmunkásabb feladat", és "senki nem hitte", hogy a magyar elnökség képes lesz rá - mondta. Úgy látta, ez a lépés azért is jelentős, mert kedvező üzenetet közvetít a térség felé, hogy elérhető cél a tagság. Kitért arra is, hogy Szerbia hamarosan elnyerheti a tagjelölti státuszt az EU-ban, ami az országban élő magyarokhoz is az uniós polgárság perspektíváját hozhatja közelebb. Az Európai Bizottság ősszel hozza nyilvánosságra a csatlakozásra váró országokról szóló jelentését - idézte fel. Hozzátette: ha Szerbia meg is kapja a tagjelölti státuszt, az még nem jelenti feltétlenül a tárgyalások azonnali megkezdését, de "bátorító jelet" küld az ország felé.

Szávay István (Jobbik) érdeklődésére elmondta, a 35 tárgyalási fejezet megvitatásakor a kisebbségi jogok is szóba kerülnek, és Magyarország "ott ül majd a tárgyalóasztalnál".
Potápi Árpád János, a bizottság fideszes elnöke szerint a várható horvát csatlakozás szorosabbá teheti a magyar-horvát együttműködést, és a közös történelmi, gazdasági és kulturális szálakat még jobban megerősítheti. A politikus úgy vélte, Szerbia ügye hasonlóan fontos, és Magyarország az elmúlt húsz évben sokat tett a két ország megbékéléséért, és ezt a "katalizátor szerepet" kell erősíteni a jövőben is. Szerbia jelentős előrelépést tett a kisebbségek ügyében, amiben szintén fontos volt Magyarország szerepe - fogalmazott.

Győri Enikő emlékeztetett: a magyar elnökség ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért is. A félév végére a tagállamok egyhangúan kimondták, hogy a két ország teljesítette a technikai feltételeket - mutatott rá. Kiemelte, hogy a napokban az EU bel- és igazságügyi tanácsa foglalkozik a kérdéssel. Az erdélyi magyaroknak nagyon fontos ez az ügy, habár a magyar állampolgárság miatt már más természetű lett a probléma - vélekedett.

Az államtitkár szerint kevesen hittek abban is, hogy a magyar elnökség alatt elfogadhatják az európai roma keretstratégiát. Az európai keret segíti a tagállamokat a közösen meghatározott célok elérésében a saját eszközeikkel, de az országoknak beszámolási kötelezettségük is van a munkájukról - mondta. Hozzáfűzte: nincs olyan tagállam, amely "mentes lenne ettől a problémától". Szávay István szerint nemzetpolitikai szempontból a magyar elnökségnek nem sikerült semmi értékelhetőt elérnie a félév alatt. Győri Enikő azonban kijelentette: az elmúlt egy évben több történt a nemzetpolitika terén, mint a korábbi húsz évben összesen. Hozzátette, a nemzetpolitikánál nincs érzékenyebb kérdés az unióban, a magyar elnökség mégis fontos lépéseket tett a kisebbségi jogérvényesülés érdekében. A sikeres elnökség után pedig jelentősen javul Magyarország érdekérvényesítő képessége az unióban - mutatott rá.

Az államtitkár szerint a kulturális sokszínűség összpárti támogatást élvezett, így ez kiemelten fontos célja volt az elnökségnek. Mint mondta, az elnökség kísérőrendezvényeinek fő mondanivalója is az volt, hogy büszkék a régió sokszínűségére, és "meg kell ismernünk egymást", mert így a konfliktusokat is könnyebb megoldani. Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy a felkészülés az elnökségre az együttműködésen és konszenzuson alapult, a félév sikere minden politikai párt érdeke volt. Megjegyezte, a magyarság "átstrukturálódott" az elmúlt időben, sokan ma már uniós polgárok, többen a schengeni övezetben élnek, míg mások még ezeken a határokon kívül vannak. Győri Enikő Szili Katalin kérdésére elmondta, az eszéki konzulátusra valóban szükség lenne, és "szívünk szerint nyitnánk", de nagyon költséges lenne, és a jelenlegi gazdasági helyzet is tovább nehezíti az ügyet.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hiteltelen az az elnökség, amely a saját céljait akarja megvalósítani a félév alatt, azonban Magyarország esetében nem volt ilyen dilemma, mivel a magyar és az uniós célok egybeestek. Az államtitkár megjegyezte, hogy elindult a vita a többéves pénzügyi keretről, amely nem lesz egyszerű, de látniuk kell a tagállamoknak, hogy a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára szükség van a versenyképesség miatt.