Járóka: Egyedülálló lehetőség a polgári kezdeményezés

A Lisszaboni Szerződés által bevezetett európai polgári kezdeményezésről szervezett nagyszabású nemzetközi konferenciát a belga Femmes d’Europe (Európa Asszonyai) nevű nőjogi szervezet az Európai Parlamentben. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnökeként felszólaló Járóka Lívia fideszes EP-képviselő azt javasolta, hogy a szükséges egymillió aláírással olyan területen kezdeményezzenek jogalkotást, ahol az eddigi eredmények ellenére még számos feladat áll ez Európai Unió előtt, így a családi és magánélet összeegyeztetése, illetve a roma nők helyzetének javítása terén.

Létrehozva: 2011. szeptember 22., 09:27 \| Utoljára frissítve: 2011. szeptember 22., 11:51	nyomtat	küld

A brüsszeli székhelyű Femmes d’Europe (Európa Asszonyai) nevű nemzetközi nőjogi egyesület szervezésében egész napos konferenciára került sor az Európai Parlament brüsszeli épületében. Az európai uniós intézmények és a női jogokkal foglalkozó civilszervezetek képviselői a Lisszaboni Szerződés által bevezetett és 2012. április 12-én hatályba lépő európai polgári kezdeményezés nyújtotta lehetőségekről folytattak megbeszélést, amely lehetővé fogja tenni, hogy legalább 1 millió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen.

A konferencián elhangzott beszédében Járóka Lívia, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának ügyvezető elnöke olyan egyedülálló lehetőségnek nevezte az európai polgári kezdeményezést, amely ösztönözheti a civilszervezetek és uniós intézmények közötti párbeszédet, és közelebb hozhatja az Uniót a polgárokhoz. Járóka szerint azon tagadhatatlan eredmények ellenére, amelyeket Európai Unió a nemek közötti esélyegyenlőség terén az elmúlt években elért, még rengeteget lehet javítani a nők mindennapi életét meghatározó ügyekkel kapcsolatos szakpolitikákon.

Járóka Lívia javasolta, hogy az állampolgári kezdeményezést olyan területeken használják, amelyekre egyrészt még nem terjedt ki a közösségi jogalkotás, másrészt, ahol jól meghatározott, világos és különálló szabályok bevezetése vagy módosítása jelentős pozitív változásokat hozhat. Járóka példaként említette a családi és magánélet jobb összeegyeztethetőségének kérdését, ahol olyan egyszerű és könnyen átültethető szabályok is előrelépést hozhatnak, mint például megtiltani a munkaadóknak, hogy a női munkavállalók gyermekgondozási elfoglaltságairól információt kérjenek, illetve, hogy elbocsássák, vagy leminősítsék azokat a nőket, akik a szülési szabadságról térnek vissza. A fideszes EP-képviselő a roma nők helyzetének javítását is a kezdeményezők figyelmébe ajánlotta, akik többségi társaikhoz képest lényegesen alacsonyabb várható élettartammal számolhatnak, jóval szegényebbek, továbbá alacsonyabb az iskolázottsági és foglalkoztatottsági szintjük is.

(EPP-HungarianPress)