Mindannyian Magyarország megújításán dolgozunk, igaz mindenki másképp, és a maga helyén, de a megújulás nagy kérdései kivétel nélkül itt fognak feküdni a tanács tárgyalóasztalán – mondta Orbán Viktor az NGTT tagjainak. Válaszokat kell adnunk arra, hogy hogyan csökkenhet tovább az állam és a családok adóssága, tudnunk kell azt is, hogy miképpen lesz több, tisztességes megélhetést nyújtó munkahely – fűzte hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: tévútra vezetett az a felfogás, amely szerint a munka kérdéseiről csak a munkaadóknak és a munkavállalóknak van véleménye. A kormányfő ezért is üdvözli azt, hogy sikerült kiszélesíteni az egyeztetést, mivel a tanács tagjai között megtalálhatóak egyházak, civil szerveztek és a tudományos élet képviselői is. Mindenkinek van egy fontos nézőpontja, ezért érdemes mindenkit bevonni a konzultációba- jegyezte meg.

A tanács munkája a mindennapi életből induljon ki

A munkavállalók a saját bőrükön éreznek meg minden változást, akár jó, akár rossz irányba mennek a dolgok, az ő erejük és energiájuk nélkül az ország nem tud felemelkedni. A munkaadók nélkül az emberek szorgalma és tudása nem hasznosulhat, és nem lesz az emberek munkájából kenyér és gazdasági eredmény. A tudomány emberei a napi vitáktól felemelkedve hosszabb távra tekintenek, ezért segíthetik a tisztánlátást – fejtette ki. Orbán Viktor meggyőződése szerint az egyházak képviselői is új értékeket hozhatnak az egyeztetésbe, hiszen ők értik meg a lélek oldaláról az ember és munka viszonyát. Gondoljunk csak arra, hogy milyen fontos ez, amikor több százezer embert szeretnénk visszavezetni a munkára alapozott élethez, olyanokat akik már a szüleiket sem látták dolgozni – fűzte hozzá. A kormányfő a civilek feladatát abban látja, hogy ők „földközelből” ismerik azokat a gondokat, amelyekkel mindannyiunknak meg kell küzdeni.

Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy a tanács munkája a mindennapi életből induljon ki, és a valóságos élet valóságos kérdéseire igyekezzen választ találni. Teli a padlás okosnak látszó, de valójában értéktelen papírokkal, a megoldásokat csak konzultációk révén fogunk találni – jegyezte meg. Nehéz időkben vettük át a kormányzást, de mindvégig hatalmas erőt jelentett az a segítség, amelyet közvetlenül az emberektől kaptunk a konzultációk révén – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: az NGTT-re is úgy tekint, mint a konzultáció egy újabb formájára.

A kormányfő beszédében kitért a válságra is. Bármerre tekintünk, aggasztó jeleket látunk magunk körül, de itt a magyar gazdaságban is. A tanácsnak ilyen időkben nagy a felelőssége – fogalmazott. Orbán Viktor szerint nagy kihívásokkal állunk szemben, de rossz lenne, ha ettől megbénulnánk. Az óriásira duzzadt adósságtól meg kell szabadítanunk az államot és a családokat, munkahelyeket kell biztosítanunk annak, aki képes dolgozni. Ez normális időkben is komoly feladat, de válságban többszörösen nagy erőpróba – fűzte hozzá. Vihar rázza meg azt az európai gazdasági rendszert, amelynek mi is részei vagyunk, fönnáll a komoly veszélye annak, hogy a 2008 októberi amerikai pénzügyi válság megismétlődik az eurózónában még az idén ősszel – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Orbán Viktor aláhúzta, az eurózóna kettős nyomás alá került: egyfelől sújtja az államadósság növekedése, másfelől komoly támadások indultak az európai bankrendszerrel szemben. A növekvő államadósságok finanszírozása egész Európában egyre nehezebb, és drágább. Most már nemcsak a görögök, az írek, a portugálok, meg mi fizetünk sokat, hanem az olaszok, a belgák és a franciák is - tette hozzá. A görög adósságról mindenki tudja, hogy nem visszafizethető - jegyezte meg.

Fel kell venni a küzdelmet a válság ellen, de okosan kell harcolni

A görög válság megoldását jól láthatóan az európai vezetők elhalasztották. Nyilvánvaló, hogy az európai bankrendszer teljes feltőkésítésre szorul. Kína lassul, az Egyesült Államok kínlódik, az eurozóna a stagnálás felé tart - hangsúlyozta. Ebben a közegben kell a magyar gazdaság hajóját biztonságos vizekre kormányozni - tette hozzá.

Fel kell venni a küzdelmet a válság ellen, de okosan kell harcolni - mutatott rá. Hozzáfűzte: nekünk azonban azért kell cselekednünk, hogy a válság végéig a lehető legkevesebb kárt szenvedjük el, és hogy kedvezőbb helyzetben legyen az ország, mint a válság előtt.

A kormányfő emlékeztetett, hogy a mostanihoz hasonló krízishelyzetek már korábban is voltak. Ilyenként említette azt, hogy a rendszerváltást követő másfél évben 1,5 millió munkahely szűnt meg, de felidézte az 1998-as válságot, amit Oroszország fizetésképtelensége idézett elő.

Ezzel összefüggésben a miniszterelnök kiemelte: a magyaroknak van válságkezelő képessége, hozzátéve: fel tudunk mutatni jó magyar példákat, melyek segítségével megtalálhatjuk a kivezető utat.

Orbán Viktor szavai szerint azonban egyedül nem tudjuk megoldani egész Európa válságát. „Nekünk magunkat kell minél jobb formába hozni, hogy a vihar utáni versenyben minél jobb pozícióból startoljunk” – fűzte hozzá.

A kormány eredményeiről szólva a miniszterelnök rámutatott: csökken az állam és a családok adóssága, emelkednek a minimálbérek, de nem emelkednek a rezsiköltségek. Hozzátette: komoly esély van arra, hogy jövőre 200 ezer ember helyezkedhet el a Start-munkaprogram segítségével, és a válság parazitáit, azaz az uzsorásokat is sikerült kiiktatni Magyarországon.

Minden pénzt, amit elköltünk előbb vagy utóbb meg kell keresni - emelte ki a kormányfő, hozzátéve: tekintettel arra, hogy az előző kormányok előre költötték el a pénzt, azt most utólag kell megkeresni.

A kabinet megőrzi a nyugdíjak reálértékét

A hosszú távú nyugellátást biztonságba helyezte a kormány, átalakult a nyugdíjrendszer, és most már kijelenthető, hogy van értelme befizetni a nyugdíjjárulékot, mert hosszabb távon is lesz értékálló nyugdíj – fogalmazott a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben kiemelte: a jövő évben is, az ismertetett válságjelenségek ellenére, a nyugdíjak reálértékét meg fogja őrizni a kabinet. Ezzel szemben minden korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni, azért hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen és a nyugdíjrendszer a saját lábára álljon – mondta.

„Magyarországnak nem megszorításokra, hanem megújulásra van szüksége”

A bürokráciáról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: a bürokratikus szabályok megszüntetésének van egy olyan hatása is, hogy számos ember munkájára többé nem a bürokráciában, hanem valahol máshol lesz szükség. Ezért a kormány erőfeszítéseket tesz a következő évben annak érdekében, hogy átsegítse ezeket az embereket az állami szektorból a versenyszférába – emelte ki.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint a magyar gazdaság tragikomédiája az, hogy a megszorításokat mindig megszorítások követték. Hozzátette: ebből jól látszik, hogy hazánknak nem megszorításokra, hanem átépítésre és megújításra van szüksége, amely új minőségű struktúrát hoz létre, ami nem termeli újra a korábbi problémákat.

„Ki kell törni a csapdából!”

A deviza eladósodottsággal kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott, hogy az egy ördögi kör, nem folytatható az, hogy a magyar gazdaság mozdulatlanságra van ítélve, mert több mint egymillió család háza van kiszolgáltatva devizahiteleknek. Hozzátette: ugyanakkor, ha hozzányúlunk ehhez a helyzethez, akkor kiváltjuk a pénzpiacok idegességét, annak ellenére, hogy azok is a deviza eladósodást tekintik hazánk legnagyobb kockázatának.

„Ezért utat kell törni, mint ahogy tette azt a kormány a végtörlesztés lehetőségének megadásával” – mondta, hozzáfűzve: „ki kell törni a csapdából egy mindenki számára váratlan irányba, és ezt a politikát végig kell vinni!”

Összegzésként a miniszterelnök kifejtette: még több támogatásra, még több erőre és friss gondolatokra van szükség. Ezzel összefüggésben leszögezte: a következő években nagyon sok gyakorlati kérdés fog kerülni a tanács asztalára. De megfogalmazása szerint van egy közös alap, amely választ adhat minden baj gyökerére, ez pedig az, hogy vissza kell állítani a munka becsületét. Ha ezt nem tudjuk elvégezni, semmilyen gazdaságpolitika nem lehet sikeres – zárta beszédét Orbán Viktor.

Háttér

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendelet szerint a jövőben a közigazgatási és igazságügyi miniszter „működteti a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumát és gondoskodik a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátásáról" a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében.

A jogszabály szerint a gazdasági és a munkavállalói oldal mellett tagjai tanácsnak a külön-külön törvény szerinti egyházak és civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is, valamint a tudomány képviselői is.

A testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A törvény szerint az NGTT a társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma, amely mind a kormánytól, mind az Országgyűléstől független. A tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására jön létre.

A törvény szerint a soros elnökség az oldalak három havonkénti rotációja szerint történik, először a gazdasági oldal adja a soros elnököt; az oldal első soros elnöke Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke lesz.

Az Országgyűlés idén júliusban fogadta el az NGTT-ről szóló törvényt; a tanács az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szeptember 20-án azt közölte, hogy az NGTT-nek javaslatot tesz majd a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelésére.

A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány és az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.

Ezek mellett a kabinet az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatti kompenzációba - és ha igen, milyen mértékben -, a kormány az NGTT egyeztetésein kívánja megvitatni - közölte még szeptemberben az NGM.