Továbbra is foglalkozni kell a devizahitelezés problémáival

A devizahitelek által okozott kockázatok csökkentése érdekében több konkrét javaslatot fogalmazott meg Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) elnöke az EP gazdasági és monetáris szakbizottságának ülésén. Trichet beszédében rámutatott: szabályozói és felügyeleti intézkedéseket kell hozni a devizahitelezés kockázatainak mérséklése érdekében. Mint fogalmazott: ha a nemzeti kormányok késlekednek, azzal hozzájárulnak a helyzet súlyosbodásához.

Létrehozva: 2011. október 11., 18:25 \| Utoljára frissítve: 2011. október 12., 14:43	nyomtat	küld

Az EKB elnökének ajánlásai szerint növelni kell a kölcsönt felvevők tudatosságát a devizahitelekkel kapcsolatos kockázatokat illetően, valamint meg kell vizsgálni, hogy a devizahitelezés vezetett-e a kihelyezett hitelállomány túlzott növekedéséhez. Trichet szerint ellenőrizni kell a bankok kockázatkezelését, egyben tőkekorlátot kell szabni a bankok által vállalt kockázatoknak – olvasható Pelczné Dr. Gáll Ildikó keddi sajtóközleményében.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó üdvözölte Jean-Claude Trichet bejelentését, melynek értelmében a testület határozottan ösztönzi a politikai döntéshozókat arra, hogy a gazdasági szereplők számára stabil működési környezetet alakítsanak ki. A fideszes politikus az ajánlások kapcsán emlékeztetett az EKB felelősségére is: "A devizahitelezéshez társuló kedvezőtlen mellékhatásokra figyelemmel, az Európai Központi Bank csak 2010-ben hívta fel a politikai döntéshozók figyelmét a devizahitelek bankrendszeren belüli felgyülemlésének megelőzésére". "E lépés azonban megkésett volt, a gazdasági válság pedig csak tovább rontott a helyzeten!" - emelte ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó.

Magyarország mellett más tagállamokban is jelentős kiszolgáltatottságot keltett a fedezettel nem rendelkező adósoknak nyújtott devizahitelek jelentős aránya. Ez a gyakorlat az adósok nagy részét olyan rendkívüli árfolyamkockázatnak tette ki, amely már a bankrendszer közvetlen árfolyamkitettségét hitelezési kockázattá alakította, a gazdaságot pedig jelentős makrogazdasági kockázatoknak tette ki. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a devizaalapú adósság magas szintje korlátozta a monetáris politikai műveletek mozgásterét és annak eredményességét.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az EP Gazdásági és Monetáris Ügyek Bizottságának magyar tagja hangsúlyozta: a mai napon is bebizonyosodott, hogy a közelmúlt pénzügyi válsága kiemelte egyes tagállamokban a devizahitelezés túlsúlyához társuló, potenciális rendszerkockázatokat. Az ülés rávilágított annak szükségességére, hogy a kérdéssel a devizahitelek további állománynövekedésének megelőzése céljából is foglalkozni kell.

A Fidesz-KDNP kormány elkötelezett a devizában eladósodott magyar polgárok megsegítése iránt, s az elmúlt egy évben több lépésben igyekezett segítséget nyújtani a bajba jutott devizaadósoknak. Ennek keretében kilakoltatási moratóriumot rendelt el, bevezette az árfolyamgát lehetőségét, a végtörlesztés révén pedig lehetőséget nyújt a devizahitel a fix árfolyamon történő egyösszegű visszafizetésére.

Háttér:

Az Európai Rendszerkockázati Testület - amelynek tagjai többek között az uniós tagállamok jegybankelnökei, elnöke pedig az EKB mindenkori elnöke - feladata, hogy mérsékelje a pénzügyi rendszerben keletkező, a stabilitást veszélyeztető fejlemények hatását, továbbá a makrogazdasági folyamatok folyamatos elemzése révén elejét vegye a széles körű pénzügyi zavaroknak.