Pokorni: Több munkát csak magasabb bérért lehet elvárni

Több ponton máshogy képzeli el a pedagógus életpályamodellt a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke, mint az oktatási államtitkár. Pokorni Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy több munkát csak magasabb bérért lehet előírni. Ha drágább lesz az önköltséges képzés, akkor már ennek megfelelően kell a diákhitelt felvenni. A törlesztőrészleteket viszont a munkaadó is visszafizetné - vélekedett.

Létrehozva: 2011. november 4., 09:44 | Utoljára frissítve: 2011. november 4., 10:43	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Pokorni: Emberibbé tesszük az iskolát
	Pokorni gyermekcentrikussá tenné a tantárgyközpontú oktatást

Több ponton máshogy képzeli el a pedagógus életpályamodellt a fidesz alelnöke, mint az oktatási államtitkár.

Csak a béremeléssel párhuzamosan lehet előírni, hogy a pedagógusok kötelezően heti 32 órát tartózkodjanak az iskolában - mondta Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke. Ezt adott esetben a köznevelési törvényben is deklarálná.

A béremelésre jövőre biztosan nincs pénz, és félő, hogy 2013-ban is kis összegű emelésre lesz lehetőség - mondta Pokorni Zoltán. Ez pedig nem hoz fordulatot, nem teszi a fiatalok számára vonzóvá a tanári pályát.

Ő az életpályamodellt fordítva képzeli el, mint az illetékes államtitkárság. Szerinte a kezdő tanároknak kell több pénzt adni, így vonzóbbá tenni a pályát.

A pedagógusok minősítésénél is ellentét van közte és az államtitkár között. Pokorni Zoltán szerint nem elég egyszer megítélni egy tanár munkáját, külső megmérettetésen 5-8 évente át kellene esni. Olyan védjegyszerű minősítési rendszer kell, ami valóban jó minőségű, és a pedagógusnak nagyobb jövedelmet garantál - fogalmazott.

Az oktatási bizottság elnöke szerint sem lehet három év alatt 88 milliárddal csökkenteni a felsőoktatás finanszírozását. Ez a Széll Kálmán-tervben szerepelt, és az oktatási államtitkár is kifogásolta.

Kell az országnak a sok diplomás

Pokorni Zoltán az Arénában arról is beszélt, hogy nem igaz, hogy nincs szükség sok egyetemistára, diplomásra. Az más kérdés, hogy a képzésüket az állam tudja-e finanszírozni. Az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában például, jelentős arányban tudnak bevonni magántőkét a felsőoktatásba. Európában és Magyarországon viszont folyamatosan a tandíj körül "körözünk", miközben az hatékony ugyan, de igazságtalan - vélekedett.

Pokorni Zoltán szerint a diákhitel a jó válasz, ha problémák vannak a költségvetésben, akkor ezen a módon lehet bevonni pluszforrásokat a felsőoktatásba. Önköltséges képzés esetén azonban a diákhitelt nehéz törleszteni, ezért szerinte az lenne a megoldás, ha azt nem a diák fizetné vissza, hanem a munkaadó. Ez igazságos módon szétterített költség, vélekedett, de szerinte államilag finanszírozottnak kellene maradnia a képzés többségének.