Nemzetközi Energia Ügynökség: jó irány a magyar energiastratégia

Létrehozva: 2011. december 2., 13:35 | Utoljára frissítve: 2011. december 2., 16:05	nyomtat	küld

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség négyévente esedékes felülvizsgálatát Magyarországon két hete sikerrel zárta le.

A november elején közzétett World Energy Outlook 2011 főbb megállapításai közül az IEA vezető közgazdásza, Fatih Birol azt emelte ki, hogy a válság és a japán fukusimai atomerőmű katasztrófája hatással van az energiapiacokra. Ugyancsak jelentős befolyást gyakorolt az arab tavasz, mert az olajtermelő országok kormányai "nem tudtak kellő figyelmet fordítani" a termelésre, ezért a keresleti piacon emelkedtek az árak. Fatih Birol figyelmeztetett arra, ha a világ országai 2017-ig nem érik el azt, hogy a hőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 fokot, akkor ez visszafordíthatatlan folyamatot indít el. Az IEA vezető közgazdásza hangsúlyozta: sok a bizonytalanság a geopolitikai, a gazdasági és a technológia kérdésekben.
   
Az IEA kiadványa szerint 2035-ig a globális energiafelhasználás 40 százalékkal, olajegyenértéken 4,8 milliárd tonnával nő 2009-hez képest, ami együtt jár az energiahordozók árának és az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus növekedésével. A jelentés figyelembe veszi az energiahatékonysággal és a megtakarítással elérhető célokat és az erre vonatkozó kormányzati előrejelzéseket. Tavaly a gazdasági recesszió ellenére rekordot döntött a szén-dioxid kibocsátás: 1,6 gigatonnával 30,4 gigatonnára nőtt. Változatlan növekedési ütemet feltételezve 2035-re 36,6 gigatonna szén-dioxid kibocsátással számolhat a világ.
   
A jelentés szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 2017-ben elérheti a kritikus szintet, azaz ezt követően elvész annak esélye, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 fokra korlátozódjon. Az eddig bejelentett vállalások csak arra elegendőek, hogy 3,5 fok környékén álljon meg az emelkedés. A fukusimai atomerőmű-baleset kapcsán ugyan számos ország felülbírálta nukleáris politikáját, ennek ellenére 393 gigawattról 633 gigawattra nő a várakozások szerint az atomenergia kapacitás. Ugyanakkor, éppen a kormányok álláspontjának változása miatt nő a fosszilis és a megújuló energiahordozók szerepe. Az OECD számításai szerint a megújuló energiatermelés növelése érdekében a jelenlegi 67 milliárd helyett évente 250 milliárd dollárt kellene fejlesztésekre fordítani.
   
Az IEA előrejelzése szerint az olaj ára magas szinten marad, 2010. évi dollárértéken számítva hordónként közel 120 dollár lesz 2035-ben. A szénfelhasználás, amely jelenleg a világ energiaigényének mintegy felét teszi ki, 2035-ig 65 százalékkal nő.
   
Összegzésként a jelentés azzal számol, hogy az elsődleges (primer) energiafogyasztásban a fosszilisek aránya a jelenlegi 81-ről 75 százalékra csökken, ugyanakkor a megújuló aránya 13-ról 18 százalékra emelkedik 2035-ig.