"Nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű" + videó

Kövér László házelnök a Duna Televízió vasárnap sugárzott Heti Hírmondó című műsorában arról beszélt: „ha azt mondjuk, hogy állampolgárság csak egyféle van, tehát nincs A meg B minőségű, s ha azt mondjuk, hogy ennek a jegyében terjesszük ki a szavazati jogot is, akkor tovább kell mennünk ezen az úton, akkor nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű”.

Létrehozva: 2011. december 4., 12:14 | Utoljára frissítve: 2011. december 5., 09:53	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Semjén: Nincs "A" és "B" kategóriájú állampolgár
	Tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
	Kövér: A felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla + képek
	Az Országház minden magyar számára a büszkeség forrása + képek

A választójogról tárgyaltak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is. A határon túli résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy nincs két állampolgárság, eszerint pedig szükséges, hogy szavazati jog illesse meg a kettős állampolgárokat is.

A tervezet szerint csak listára szavazhatnának a határon túli magyarok. Ezzel a legtöbb résztvevő egyetértett. Az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke szerint azonban ez még mindig megkülönböztetné a magyar állampolgárokat. Azt javasolta: egyéni választókörzetben is szavazhassanak, mégpedig úgy, hogy alakítsanak ki választókörzeteket a magyarok lakta határon túli területeken is. Ezt és az ülésen elhangzott egyéb javaslatokat bizottsági módosító indítványokként nyújtják majd be a választójogi törvényhez.

Kövér László egyetért azzal a javaslattal, hogy a határon túl élő magyarok ne csak pártlistákra, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak – mondta a házelnök.

Kövér László a Duna műsorában kifejtette: „ha azt mondjuk, hogy állampolgárság csak egyféle van, tehát nincs A meg B minőségű, s ha azt mondjuk, hogy ennek a jegyében terjesszük ki a szavazati jogot is, akkor tovább kell mennünk ezen az úton, akkor nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű”.

Arra az újságírói kérdésre, hogy ez a javaslat átmegy-e a parlamenti többségen, Kövér László elmondta, nem tudja megmondani, hogy mi lesz a fogadtatása, de mint közölte, a Fidesz-KDNP, az LMP és a Jobbik képviselői is egyetértettek ezzel az iránnyal – mondta.

Az Országgyűlés elnöke a vasárnap sugárzott interjúban az IMF-ről szólva úgy fogalmazott: "Abban tetszettek volna jeleskedni, hogy ezt a gazdasági világválságot, ezt a csőd közeli helyzetet sikerült volna megelőzni!"
   
"Rossz lovon ülünk, rossz rendszer működik, és az IMF tipikusan az az intézmény, amely ennek a rossz rendszernek az egyik fundamentális fenntartója" - mondta Kövér László, hozzátette azonban: az egy más kérdés, hogy a jelen körülmények között egy ország, adott esetben Magyarország ki tudja-e kerülni, hogy ezekkel az intézményekkel együttműködjön. "Azt, hogy egyáltalán ne működjünk együtt, senki sem gondolta - minden retorikai túlzás ellenére" - mondta. Rámutatott ugyanakkor, a jövő kérdése, hogy az együttműködés kialakítása során milyen pozíciót tud majd kiküzdeni magának Magyarország: egy alárendelt szerepet vagy egy olyan tényleges alkupozíciót, amelyben az ország érvényesíteni tudja a saját nemzeti érdekeit, például alapvető társadalompolitikai kérdésekben.

Arra a kérdésre, mennyire tartja reálisnak azt a kormányzati szándékot, hogy titkosszolgálati módszerekkel derítsék ki, kik és miért spekulálnak a forint ellen, Kövér László a Duna Televízióban azt mondta: örülne neki, ha a magyar titkosszolgálat képes lenne erre, mert az azt jelentené, hogy nyolc év "rombolás" és húsz év "bizonytalankodás" után a nemzetbiztonság olyan állapotban van, hogy képes ennek felderítésére, de megjegyezte, nem biztos abban, hogy ez így van, mert olyan mértékű "rombolás" történt a titkosszolgálatoknál a szocialisták idején, amelyet csak hosszú idő alatt lehet "kiheverni".

Az Országgyűlés elnöke badarságnak nevezte, hogy a Fidesz az elmúlt másfél év alatt 1,5-2 millió választót veszített volna el. Hozzátette ugyanakkor, tisztában vannak azzal, hogy a Fidesz komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt másfél esztendőben, de relatíve a legkevesebbet az eddigi ciklusok kormányzó erőihez viszonyítva.
    
A parlamenti törvényhozás tempóját firtató kérdésre azt mondta: a "rohamtempó" egyrészt szükségszerű, másrészt oka sok "szubjektív hiba, gyengeség, gyarlóság, ami a kormányzati szerkezetből, annak a rossz működéséből fakad, vagy egész egyszerűen emberek teherbíró képességének a korlátaiból". Vagyis hogy nem tudott a kormányzat olyan ütemben előterjesztéseket letenni az asztalra szeptemberben, októberben, hogy ne minden novemberre, decemberre "csúcsosodjon" ki.

Az éjszakákba nyúló ülésekkel kapcsolatban azt közölte: létrejött és működött a koalíció az ellenzék között.