"Ha van növekedés, csökkenhet az államadósság" + videó

A kormány két célkitűzése az adósságcsökkentés és a munkahelyteremtés, és ezeket olyan alrendszerek átalakításával is kívánja szolgálni, melyekhez lényegében a korábbi kormányok semmilyen formában nem nyúltak hozzá - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő Matolcsy Györggyel tartott sajtótájékoztatóján. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a Stabilitási törvény a következő tíz-húsz évet jelöli ki számunkra az államadósság-csökkentés terén; a Magyar Növekedési Terv pedig azt mondja meg, hogy a következő két-három évben milyen területeken növekedhet a magyar gazdaság.

Létrehozva: 2011. december 7., 11:15 | Utoljára frissítve: 2011. december 7., 15:21	nyomtat	küld

kapcsolódó

	A kabinet kitart a folyamatos államadósság-csökkentés mellett
	"Legfontosabb az államadósság csökkentése"
	Államadósság-növekedés: Gyurcsányéké a felelősség

Giró-Szász András felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai gazdasági viszonyok világossá tették, hogy az elmúlt évek felelőtlen gazdaságpolitikája fenntarthatatlanná vált 2010 elejére. Éppen ezért a kormányzat tovább kívánja erősítni azt a folyamatot, melynek célja a gyökeres változás és változtatás a gazdaság és a társadalom területén – fűzte hozzá. A kormányszóvivő leszögezte: a kormány két célkitűzése az adósságcsökkentés és a munkahelyteremtés. Ezeket olyan alrendszerek átalakításával is kívánja szolgálni, melyekhez lényegében a korábbi kormányok semmilyen formában nem nyúltak hozzá. Ezen alrendszerek lényegében ellehetlenítették a magyar államot, a magyar társadalmat és a magyar gazdaságot – fogalmazott.

A kormányszóvivő szerint egy teljesen új társadalmi és gazdasági modell alapjainak lerakása folyik ma Magyarországon. Hogy az ország gazdasági és pénzügyi stabilitása, az államadósság folyamatos csökkenése sikeres legyen, ahhoz a közpénzügyi rendszer szinte minden területén ki kell terjeszteni a jogszabályi garanciákat. Ezen jogszabályi garanciák a gazdasági élet kiszámíthatóságát kell, hogy szolgálják. Ezen jogszabályi garancia a Stabilitási törvény – fejtette ki Giró-Szász András.

Giró-Szász András szerint a Stabilitási törvény mellett a magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét az államháztartási hiány csökkentése, a foglalkoztatottság növelése és a növekedés folyamatos kézben tartása is szolgálja. Aláhúzta: a következő időszaknak egyértelműen a növekedésről kell szólnia. A növekedés az, mely a hazai gazdaság motorját be tudja indítani, fel tudja pörgetni – jegyezte meg.

A kormányszóvivő hangsúlyozta: a válság következtében újra középpontba kerültek a termelői szektorok. Giró-Szász András szerint átértékelődik és folyamatosan növekszik az állam gazdasági szerepvállalása, és felértékelődik a stabilitás, a biztonság, a kiszámítható gazdaságpolitika.

"Fegyelmezett adósságcsökkentő programot indítunk el"

Magyarországon egy olyan átszervezés, megújulás zajlik, amellyel megépítjük egy sikeres, XXI. századi magyar nemzet működésének kereteit, és ezen belül megépítünk egy új, sikeres gazdaságtörténeti korszakot – jelentette ki Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, a Stabilitási törvény a következő tíz-húsz évet jelöli ki számunkra az államadósság-csökkentés terén. A Magyar Növekedési Terv pedig azt mondja meg, hogy a következő két-három évben milyen területeken növekedhet a magyar gazdaság – fűzte hozzá. Mint mondta, ha pénzügyi stabilitás van, ha folyamatosan csökken az államadósság, akkor ez stabil pénzügyi környezetet teremt a növekedéshez. Ha pedig van növekedés, akkor csökkenhet az államadósság – jegyezte meg.

Matolcsy György a Stabilitási törvényről szólva kiemelte az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályt, mely kimondja, hogy a magyar állam adóssága mindig csökken, amíg a bruttó hazai termék nő. Mint mondta, ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha tartósan – egy évig – visszaesik a növekedés. Emlékeztetett arra, hogy ez a csökkenés elindult, „a Széll Kálmán Terv adott erre egy programot, a konvergencia program ezt folytatta”. Ebben az évben tíz százalékkal csökkentettük az ország államadósságát, a forintban kibocsátott államkötvények egy részét bevontuk a piacról, és végrehajtottunk egy négymilliárd forintos államadósság-csökkentést – szögezte le a politikus.

Hangsúlyozta, hogy a Stabilitási terv az unió legmodernebb államadósság-csökkentő szabályára és képletére épül. Az eurózóna saját magára egy rugalmasabb szabályt határozott meg, ez az egy huszados szabály – emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

A Stabilitási törvény meghatározza az önkormányzati adósság keletkezésének szabályait, az államadósság-kezelő központ jogállását, helyét, valamint a költségvetési tanács működésének részletes szabályozását. A törvény emellett kitér a közteherviselés részletes szabályozására, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó alapszabályokra is.

Mindezek alapján az várható, hogy 2015-ig az elfogadott konvergencia program ütemében csökken hazánk államadóssága, tehát 2015-re már 65 és 70 százalék között lesz – jelentette ki. Hozzáfűzte: 2013 körül már átlépheti a 70 százalékos határt, és 2020 körül már közelebb kerülhet az 50 százalékhoz. Mint mondta 2016-tól lép életbe a Stabilitási törvény szigorúbb szabályozása. Magyarország gyorsabb, fegyelmezettebb államadósság-csökkentési utat követ, mint az eurózóna és az Európai Unió – húzta alá.

A konvergencia program alapján csökken az államadósság 2015 végéig, és ezt követően az alaptörvényben foglalt 50 százalékra megy le a Stabilitási törvénybe foglalt adósság-csökkentési szabály szerint – mondta a nemzetgazdasági tárca vezetője. Hozzáfűzte: ez a adósság-csökkentési terv lesz az egyik legfegyelmezettebb az unióban.

A fentieket a miniszter azzal indokolta, hogy „még egyszer nem engedhetjük meg, hogy Magyarországot nyakig eladósítsák”, úgy mint 2002 után. Ezzel összefüggésben Matolcsy utalt arra is, hogy az sem megengedhető, hogy hazánk – mint ismert, 2004 óta – kétszeres deficiteljárás alatt legyen.

A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint az idei költségvetés 3,6 százalékos ESA-többlettel zár. „Jövőre pedig beállítjuk a három százalék alatti költségvetési hiányt” – tette hozzá.

„Akkor tudjuk ezt az igen fegyelmezett és előremutató államadósság-csökkentési tervet megvalósítani, ha van Magyarországon növekedés” – mutatott rá Matolcsy. Magyarázatképp kifejtette: a Stabilitási törvény szerint ez esetben „ki kellene venni magunkat az irányadó szabályok alól”, hozzáfűzve: a kormány - elsősorban Németország gazdasági növekedési adatait alapul véve - a 2012-es évre 0,5-1 százalékos gazdasági növekedést vár.

Kitörési pontok

Hazánk növekedése azonban ennél is nagyobb lehet, ha beindul a Magyar Növekedési Terv – hangsúlyozta, kifejtve, hogy a növekedési terv elfogadását egy széleskörű internetes konzultáció előzi meg. A terv meghatározza majd a magyar gazdaság kitörési pontjait ágazati, külpiaci és vállalatcsoporti mélységben – emelte ki Matolcsy.

Mint mondta: a decemberi véglegesítés előtt intézményi keretet és pénzügyi forrásokat rendelnek a tervhez. Szavai szerint egy jelenlegi növekedési terv más intézményeket és más anyagi forrásokat igényel, mint néhány évvel ezelőtt.

A miniszter úgy vélekedett, hogy az uniós forrásokat 95 százalékban le kell hívni, azokat elsősorban kis- és középvállalkozások felé kell irányítani, maximálisan kihasználva a vissza nem térítendő támogatások lehetőségét, és azokhoz a saját erő hitelfedezetét részben a bankszektortól, részben pedig az állami tulajdonú pénzintézetekből kell „kinyerni”.

Összegzésként kiemelte: az unióból érkező források becsatornázását a magyar gazdaságba jobban, gyorsabban és célzottabban kell megoldani.

Ezeken túl másik intézményi előfeltételként a tárcavezető a Magyar Fejlesztési Bankot és leányintézeteit említette. Utalva arra, hogy a kabinet egy 54+6 milliárdos transzferről döntött, kijelentette: az Exim Bank, az MFB és a Magyar Export-Import Bank (MEHIB) tőkeemelésben fognak részesülni. Hozzátette: az intézkedés a portfólió tisztítást célozza. Ezzel összefüggésben Matolcsy szólt arról is, hogy további tőkeemelést is kilátásba helyezett a kormány kétszer 60 milliárd forintos keretösszeggel.

Cserébe azt kérik a bankcsoporttól, hogy a Magyar Növekedési Tervet és az uniós források lehívását hitelekkel, kamattámogatással és állami garanciavállalási programokkal támogassa.

A miniszter elmondása szerint így az alaptőke-emelésből közel ezermilliárd többlet pénzügyi forrás áramlik a gazdaságba. „Ez tehet bennünket képessé arra, hogy kivédjük az eurózóna válsága miatt keletkező bankválság hatásait” – hangsúlyozta.

A miniszter szólt arról is, hogy a kilencszázalékos tőkemegfelelési mutatót sok európai bank nehezen tudja teljesíteni majd, és egy lassuló gazdasági környezetben egyre nehezebb lesz pénzhez jutni. Ezért – mint kifejtette - a kabinet a bankszektorban folyó likviditás kivonás kiegyenlítésére az MFB csoport tőkeemelésén keresztüli forrásbővítést alkalmazza.

Matolcsy György beszámolt arról is, hogy tárgyalásokat folytat a Magyar Nemzeti Bank elnökével, és Simor Andrást arra kéri a kabinet nevében, hogy tekintsék át, hogy a jegybank milyen monetáris eszközökkel segítheti a Magyar Növekedési Terv sikeres végrehajtását.

„Nem várunk világtól elszakadt megoldásokat, csupán olyanokat, amilyeneket az Európai Központi Bank, a Fed vagy a Bank of England alkalmaz” –emelte ki.

Államadósság: ütemes csökkenés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai eszköztárát érintő kérdésre Matolcsy György úgy válaszolt, olyan eszközökről folynak a tárgyalások, amelyek két csoportba sorolhatók. A Bankszövetség elnökségével folyó tárgyalások keretében vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy egy olyan megállapodást kössünk a szervezettel - reményeink szerint még karácsony előtt - amelynek keretében a kereskedelmi bankrendszer a devizatartalékokból kap segítséget az átváltáshoz – mondta  a nemzetgazdasági miniszter, hozzáfűzve, a Bankszövetség és a Jegybank erről folyamatosan tárgyal.

Matolcsy György emlékeztetett, a Magyar Nemzeti Bank 2010-ben 100 milliárd forintos jelzáloglevél-vásárlási programot indított be, amely nem volt sikeres; az adott gazdasági környezetben csupán 6 milliárd forintos vásárlást jelentett. Hozzátette, Nemzetgazdasági Minisztérium arra kérte a Magyar Nemzeti Bankot, indítsa újra ezt a jelzáloglevél-vásárlási programot, akár az említett, akár egy magasabb nagyságrendben, hiszen ez – mint a miniszter fogalmazott – jól kiegészítené a bankrendszer forrásait.

A politikus másik lehetséges alternatívaként a vállalati kötvényvásárlást említette. Mint elmondta, arra kérte a MNB elnökét, fontolják meg, részt tudnának-e venni a magyar gazdasági növekedés fenntartásában egy vállalati kötvényvásárlási konstrukcióval.

Az államadósság-csökkentést érintő kérdésre Matolcsy György úgy válaszolt, az alaptörvény, illetve az erre épülő Stabilitási törvény egészen pontosan kijelöli az államadósság-csökkentés pályáját, megadja a módját és ütemezését. 2015-ig is minden évben csökken Magyarország államadóssága, amennyiben pozitív a gazdasági növekedés. 2016-tól még gyorsabb ütemben csökken az államadósság, amennyiben növekszik a gazdaság. Ezt a Stabilitási törvény adósságcsökkentő szabálya határozza meg – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Pénzügyi védőháló

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval történő tárgyalásokat Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári szinten része a tárgyalódelegációnak – jelentette ki Matolcsy György.

Arra a kérdésre, hogy a Magyar Növekedési Tervben milyen szerepet kap az IMF-fel készülő hitelkeret, a kormánypárti politikus azt válaszolta, nagyon fontos leszögezni, hogy nem új hitelforrásokat várnak a valutaalaptól és az uniótól, mert ezeket a hitelforrásokat a magyar pénzintézeti rendszerben kell megtalálni. A növekedési terv fontos eleme a külföldi működőtőke-beruházások (FDI) felgyorsítása – folytatta a honatya, hozzátéve, az is fontos, hogy a magyar gazdaságba befektető multinacionális cégek, vagy középvállalatok a hazai gazdaság olyan részeit dinamizálják, amelyeket korábban még nem.

A miniszter ezzel kapcsolatban arról is beszélt, a valutaalap és az unió közös megállapodásától azt várják, hogy a Magyar Növekedési Terv és a gazdaságpolitika a rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben biztonságos helyzetbe kerüljön. Ehhez egy pénzügyi védőhálóra, egy úgynevezett elővigyázatossági hitelkeretre van szükség, amelyet nem hívunk le, de mindenki tudja, hogy van nekünk – fejtette ki Matolcsy.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a politikus elmondta, megítélésük szerint a 2012-es 0 és 1 százalék közötti GDP-prognózis tartható, és ennek átvezetése a költségvetésen jelentős mértékben a tartalékokat célozza majd. Azt is mondta, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy akár a bevételi, akár a kiadási oldalon kismértékű korrekciót javasoljanak, de ez nem fogja érinteni a költségvetés sarokszámait. Aláhúzta, a vállalásoknak megfelelően a 2.5 százalékos költségvetési hiányt szeretnék elérni, ez szükséges az államadósság-csökkentéshez.