A bizalmi válság leküzdése elsősorban lélektani kérdés

Martonyi János szerint az euróval szemben kialakult bizalmi válság leküzdése nem annyira pénzkérdés, hanem elsősorban lélektani kérdés. A külügyminiszter a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcs előtt az Európa-politikai kormányzati honlapnak adott interjúban felhívta a figyelmet egy esetleges új kormányközi szerződés megkötésének a veszélyére is.

Létrehozva: 2011. december 8., 18:18 | Utoljára frissítve: 2011. december 8., 18:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

"Támogatjuk a költségvetési fegyelem szigorítását"

A külügyminiszter az eu.kormany.hu-n olvasható interjúban annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Tanács ülése elég erős jelzést ad a piacok megnyugtatásához. "Legyünk teljesen konkrétak és pragmatikusak, az EU-csúcsnak az a tétje, hogy hétfőn hogyan alakul az olasz államkötvények hozama" - mondta Martonyi János, hangsúlyozva, hogy az uniós csúcs kisebb sokkot okozó döntésekkel tudna véget vetni a piacokon úrrá lett "hisztérikus hangulatnak".
   
A külügyminiszter az uniós alapszerződésnek Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár által szorgalmazott, mindenekelőtt a költségvetési fegyelmet szigorító módosításával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a nyugalom helyreállításáért a tagállami ratifikációt nem igénylő, gyorsabb megoldást lenne célszerű választani. "Ha az erre vonatkozó politikai döntést most közzéteszik, akkor szerintem ennek a lélektani hatása igen jelentős lesz" - mondta.
   
Martonyi János felhívta a figyelmet egy esetleges új kormányközi szerződés megkötésének a veszélyére is. Úgy fogalmazott: "Függetlenül attól, hogy hány ország írja alá az új szerződést, ez már két Európa, ez két szerződés." Véleménye szerint ezt Nagy-Britannia sem akarja, és Európának "alapvetően szüksége van a britekre, hiszen gazdasági vagy éppen védelmi potenciálban Nagy-Britanniát nem lehet megkerülni".
   
A közép-európai érdekeket érintve a külügyminiszter utalt arra, hogy Magyarország és Lengyelország nemcsak jogi kötelességnek, hanem politikai célnak tekinti a csatlakozást az euróövezethez, ezért - mint mondta - "most ott akarunk lenni a játékszabályok kitárgyalásánál, hiszen azok ránk alkalmazandók lesznek." Hangsúlyozta, hogy Közép-Európa országainak is létérdekük a piacok stabilizálása, mert a térségnek növekedésre van szüksége a felzárkózáshoz.