Orbán: A szuverenitás kérdéseiben nem kerülhető meg a parlament

A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján. Szólt arról is, hogy a válság miatt nem szabad feladni az EU-bővítés folytatását.

Létrehozva: 2011. december 9., 17:04 | Utoljára frissítve: 2011. december 9., 18:36	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Meg kell vitatnia a parlamentnek az euróövezeti megállapodást
	Orbán: A magyarok a közös valuta mellett vannak
	Orbán: Nem szabad megfeledkezni az egyesült Európáról
	Orbán: Munkaalapú társadalom nélkül nincs versenyképesség
	"Egyetértés formálódik a közös költségvetési politikával kapcsolatban"

Elmondta, hogy az euróövezet válságának megoldását célzó szerződés a tervek szerint olyan, a szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, amelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie. "Magyarország és Nagy-Britannia sohasem fog ülni egy csónakban" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a britek kereken elutasították az új kormányközi szerződésben való részvételt, az eurózónán kívüli többi kilenc EU-ország viszont saját parlamentjével kíván előbb konzultálni. Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik.
    
Magyarországnak érdeke, hogy az eurózóna válsága megoldódjon, ugyanakkor a zóna válsága nem Magyarország válságát jelenti - hangsúlyozta a miniszterelnök. Felidézte, hogy az EU-csúcsra utazó magyar delegáció arra kapott mandátumot a parlamenttől, hogy olyan kereteken belül segítsék elő a megoldást - lényegében a fiskális unió megteremtését -, amely átfogja mind a 27 EU-országot. Ezt a feladatot - utalt a britek elzárkózására - nem sikerült elvégezni.
    
A második mandátum arról szólt - folytatta -, hogy ha nem 27-es körben jön létre megállapodás, akkor Magyarország ne akadályozza a 17 euróövezeti állam megállapodását. Ez a megállapodás most politikai szinten létrejött, olyan tartalommal, hogy a részes felek - mint fogalmazott: "mély és súlyos" nemzeti szuverenitási kérdéseket érintve - jogokat adnak át az új kormányközi keretekben létrejövő döntéshozatali mechanizmusnak.
    
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a 17-ek felajánlották a csatlakozás lehetőségét az eurózónán kívüli további tíz EU-országnak is. A britek nemet mondtak, a többi kilenc kormány azonban a saját parlamentjével való konzultáció után dönti el, hogy kíván-e csatlakozni.
    
A magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan. Ezek közül a legfontosabbként azt emelte, ki, hogy nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. Szerinte ezeket a kérdéseket azért kell megvitatni a magyar parlamentben, mert "egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni".
    

Újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket

Orbán beszámolt arról, hogy az unióban a jogi előkészítés már a jövő héten elkezdődik, hogy márciusra kidolgozzák a szerződést. A magyar parlamentben - tette hozzá - olyan vitára számít, amely nem feltétlenül fogja leképezni a pártviszonyokat.  
    
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket. Mint mondta, csökkenteni kell a magyar növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni az egész költségvetést. Reményének adott hangot, hogy hétfőn vagy kedden már a parlament elé tudják tárni, miként vezessék át a szükséges változtatásokat a költségvetésen és az adótörvényeken.
    
Orbán Viktor számításai szerint a jövő év első fele - részben feltorlódó fizetési kötelezettségek miatt - nagyon nehéz, második fele valamivel könnyebb lesz. A 2012-es esztendőt "túl kell élni", és akkor 2013 már jobbnak bizonyulhat - vélekedett.

Nem szabad feladni

A gazdasági-pénzügyi válság miatt nem szabad feladni az EU-bővítés folytatását - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek találkozója után tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy indítványára egyértelműbb, Szerbia számára pozitívabb lett az eredeti szövegtervezet, amelyet a szerb EU-tagjelölti státus megadásának menetrendjére dolgoztak ki. Mint megjegyezte, a most elfogadott szöveg - amely a jövő márciusi EU-csúcsra ígéri a hivatalos döntést ebben a kérdésben - "olyannyira jó, hogy már csaknem maga a döntés".
    
Orbán elmondta, hogy álláspontja szerint a tagjelölti jogállás Szerbiának való megadását már nem lenne indokolt újabb értékeléstől függővé tenni. Felhívta a figyelmet arra: az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia "megtette, amit kértek tőle" a tagjelöltség érdekében.
    
"Az egyetlen feladat az lenne, hogy azt mondjuk, üdvözöljük, és megadjuk a tagjelölti státust" - mondta Orbán, aki azt szerette volna elérni, hogy erre már ezen a csúcstalálkozón sor kerüljön - együtt azzal, hogy aláírták a horvát EU-csatlakozási szerződést. Megfogalmazódtak azonban kételyek is azt illetően, hogy az összes követelmény teljesült-e - folytatta, és megállapította: ezen érvek nyomán végül nem volt képes elérni a célját. Elért azonban annyit, hogy úgy döntöttek: a március legelején tartandó EU-csúcs előtt, február végén az uniós országok külügyminiszterei - az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsaként eljárva - elvégzik a még szükségesnek ítélt értékelést, és aztán a csúcsvezetők már tényleg csak az igent fogják kimondani. Ezzel valamelyest felgyorsítják az eljárást - állapította meg Orbán Viktor.
 

"Most a legfontosabb a nemzetközi pénzügyekről való tárgyalássorozat"

Orbán Viktor tudomásul veszi, ha Fellegi Tamás arra a következtetésre jutott, hogy egyszerre két munkát - az IMF-tárgyalások vezetését és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítását - nem lehet rendesen elvégezni. A miniszterelnök erről pénteken Brüsszelben beszélt magyar újságíróknak. A neki feltett kérdésre válaszolva azt mondta, nem tud arról, hogy Fellegi felajánlotta volna lemondását a miniszteri posztról. Arról van tudomása, hogy Fellegi el fogja végezni a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalások irányítását.
   
"Ha jól értem, arra a következtetésre jutott, hogy a két dolgot együtt nem tudja csinálni" - tette hozzá. A kormányfő úgy reméli, hogy erről még a héten beszélni fog Fellegi Tamással. Mint mondta, tudomásul veszi, ha egyszerre két munkát nem lehet elvégezni, és egyetért azzal, hogy most a legfontosabb a nemzetközi pénzügyekről való tárgyalássorozat. Örömének adott hangot, hogy Fellegi Tamás "hajlandó az erőit ennek érdekében mozgósítani".