Szájer: Szembe kell nézni a múlttal

Ha az MSZP élvezte annak előnyét, hogy utódpártja az MSZMP-nek, akkor ennek hátrányait is el kell viselnie – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Szájer József európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy az alkotmány átmeneti rendelkezéseiben kimondanák, az MSZP osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Az alaptörvény egyik kidolgozója szerint az alkotmány egyik érezhető hozadéka lesz, hogy tisztázódik végre az állam és az állampolgárok viszonya. Szájer hamisnak tartja azt a vádat, hogy az új választási törvény a kormánypártoknak kedvezne, és egyértelműen indokoltnak tartja az igazságszolgáltatás átalakítását.

Létrehozva: 2011. december 12., 08:55 \| Utoljára frissítve: 2011. december 12., 08:56	nyomtat	küld

– Az utóbbi hetekben egyre nehezebb helyzetbe került a magyar gazdaság. Hozhat-e az alaptörvény januári hatálybalépése valamilyen pozitív változást ezen a téren?

– Az alaptörvényben deklaráltuk a költségvetési korlát mértékét. Évtizedes tapasztalat, hogy az ország felelőtlen vezetői napi politikai érdekekből eladósíthatják az országot. Mi azonban bevettük az elvek közé, hogy nem lehet átlépni bizonyos költségvetési korlátokat. Erre az a vád, hogy így megkötjük a következő kormányok kezét. Igen, pontosan ez a cél: a jelenlegi és a következő kormányok kezét is megkötjük, hogy ne növelhessék a hiányt.

– A múlt héten kezdeményezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy a kormány 2016-ig tolja ki az adósságszabályt, és ebben a ciklusban ne kelljen csökkenő államadósságot felmutatni.

– A médiában ezt félreértelmezték, ez a javaslat nem érinti az alaptörvény adósságra vonatkozó tételét, a költségvetési korlát megmarad, az indítvány csak az adósságcsökkentés átütemezésére vonatkozik.

– Az állampolgárok mit érzékelnek majd az új alaptörvény január elsejei hatálybalépéséből?

– Az alkotmány többnyire közvetve van hatással az állampolgárok mindennapjaira. Ez az alaptörvény végre egy őszinte politikai dokumentum. Nem abból indul ki, hogy mi az, amit az emberek szívesen hallanak, hanem abból, hogy mi az állam alapja. Ez az alaptörvény tisztázza az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát. Mibe szólhat bele az állam és mibe nem. Évtizedeken keresztül terméketlen, értelmetlen vita folyt például arról, hogy az államnak erősnek vagy gyengének kell-e lennie. Ezen a tudósok elvitatkozhatnak, de ha a politikában azzal kísérletezünk, hogy leépítjük az államot, akkor megszűnhet például egy ország közbiztonsága. Ahogy nálunk ez 2010-re meg is történt. Megjelentek olyan társadalmi igények, miszerint az embereknek maguknak kell igazságot szolgáltatniuk. Pedig a közbiztonságért és az igazságszolgáltatásért Szent István óta az állam a felelős. Egy másik területről szólva, az államnak nem ott kell erősnek lennie, hogy minél bürokratikusabb akadályokat támasszon a vállalkozások működésében, hanem, hogy kikényszerítse a versenyt.

A teljes interjút a magyarhirlap.hu-n olvashatja.

(Baranya Róbert, Pindroch Tamás - Magyar Hírlap)