A cseheket mindig is sikeres népnek tartottuk, és a jelenlegi gazdasági helyzet indokolja is ezt a pozitív vélekedést – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: Csehországgal ellentétben, hazánk húsz évig „birkózott a posztkommunizmussal”, és csak rövid idővel ezelőtt kaptuk meg a lehetőséget, hogy versenyképes gazdaságot építhessünk.

Nem ördögtől való
A magyar jogi helyzet nem annyira bonyolult, hogy ennyi értelmezés kapjon lábra. Január elsején hatályba lép az új alkotmány, ami külön szabályozza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a helyzetét. Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések annak a lehetőségét teremtik meg, hogy ne kelljen módosítani az alkotmány törzsszövegét, ha a parlament kétharmados törvényben kívánná összeolvasztani a két szervezetet – reagált Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy elképzelhető a jegybank és a PSZÁF összevonása. A miniszterelnök ezzel összefüggésben megjegyezte: ez egy feltételes módú lehetőség; jelenleg nincs olyan javaslat a magyar parlament előtt, amely erre irányulna, csak az alkotmányos lehetősége jön létre. Sem a különtartást, sem az összevonást nem tartjuk ördögtől valónak, hiszen mindkettőre van példa az unióban – mutatott rá a kormányfő.

A tárgyaláson érintett kétoldalú kérdésekről szólva a kormányfő kifejtette: az energetikai együttműködés a jövőben az egyik kulcsterülete lesz a cseh-magyar kapcsolatoknak. Hozzáfűzte: ismert, hogy Csehországnak van energetikai érdekeltsége Magyarországon; bízunk benne, hogy a jövőben is fenn fogják tartani jelenlétüket hazánkban, sőt reméljük, hogy fejlesztéseket is végrehajtanak.

Az atomenergiáról vallott nézeteink is közel állnak egymáshoz – emelte ki a miniszterelnök, megjegyezve, hogy hazánk 40-ről 60 százalékra kívánja emelni a villamosenergia-termelésben az atomenergia részarányát.

A két ország katonai együttműködéséről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Csehország nem adta fel hadiiparát. Ráadásul a légierő tekintetében „egy repülőn ülünk”, mert mindkét védelmi politika a Gripenekre építi a légierejét. Az EU-s ügyek kapcsán Orbán Viktor világossá tette, Magyarország számára fontos, hogy az eurózóna a válságot mihamarabb leküzdje. Hozzáfűzte: mi nem tudjuk megoldani a válságot, de akadályt sem kívánunk gördíteni az elé, hogy az eurózóna államai megoldják a „nehéz, nyitott kérdéseket”.

Ugyanakkor hazánk álláspontja az, hogy csak olyan együttműködést tudunk kialakítani az eurózónával, amely nem rontja le az ország versenyképességét – mutatott rá a kormányfő.

Ezzel összefüggésben aláhúzta: Magyarország a költségvetési fegyelem és kiszámítható gazdálkodás szempontjából az egyik legerősebb ország Európában, külső kényszerek nélkül is követjük a pénzügyi ésszerűség szabályait az állami gazdálkodásban.

Mindezek mellett Orbán Viktor örömének adott hangot, utalva arra, hogy az eurózóna képesnek látszik arra, hogy a közös pénz mögé közös költségvetési politikát rendeljen. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az eurózóna kormányközi megállapodásához való csatlakozásnak az egyik fontos előfeltétele az, hogy világossá váljon számunkra annak pontos tartalma. Nem szándékozunk csatlakozni olyan megállapodáshoz, amely adóharmonizációt ír elő, nem kívánjuk föladni az önálló magyar adópolitikát – mondta.

Csehország is egy kis, exportorientált ország

Magyarországhoz hasonlóan Csehországnak sem lenne előnyös egy olyan uniós megállapodás, amely közvetlen vagy közvetett módon a tagállamok közötti adóharmonizációt irányozná elő – vélekedett Petr Necas.

A cseh miniszterelnök  hangsúlyozta: Csehország egy kis, exportorientált ország, amely erősen függ az eurózóna helyzetétől, ezért az áll érdekében, hogy helyreálljon az övezet stabilitása.

Kiemelte: ugyan a visegrádi országok egyeztetik véleményeiket az EU gazdasági problémáinak ügyében, a közös álláspont kialakítását nehezíti, hogy eltérő helyzetben vannak, hiszen míg Szlovákia már az euróövezet tagja, a másik három ország még nem vezette be az uniós fizetőeszközt.