Feljelentéssel zárulhat a nyugdíjpénztárak vizsgálata

Lezárásához közeledik a magánnyugdíjpénztárak vizsgálatának első szakasza, melyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) végez. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót Selmeczi Gabriella csütörtökön a parlamentben. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott beszámolója szerint mintegy 500 ezer magánnyugdíjpénztári tag azért nem kapott reálhozamot, mert a pénztárak a működési költségekbe „rejtették” befizetéseiket. Selmeczi Gabriella elmondta azt is, hogy a vizsgálat e szakaszának végleges lezárása után a Kehi várhatóan több büntetőfeljelentést fog tenni hűtlen kezelés megalapozott gyanújával.

Létrehozva: 2012. január 5., 15:21 | Utoljára frissítve: 2012. január 5., 15:56	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"A magánnyugdíjpénztárak növelték az eladósodottságot"
	Szükség volt a nyugdíjvédelmi programra
	Vizsgálják a nyugdíjpénztárak gazdálkodását

Mint azt a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott kifejtette: két szempont alapján vizsgálták a nyugdíjpénztárak működését; egyrészt az alapján, hogy a jogszabályoknak megfelelően kezelték a tagok pénzét, másrészt pedig, hogy a források felhasználása célszerű volt-e.

Selmeczi Gabriella ezzel összefüggésben kiemelte: jól mutatja a pénztárak hozzáállását az a tény, hogy az ellenőrzés során nehézkesen ment az adatszolgáltatás, és a kapott információk „felfejtése” is gondot okozott a Kehi munkatársainak. Hozzátette: a pénztárak magatartása miatt az ellenőrzési hivatal többször volt kénytelen határidőt módosítani.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott aggályosnak nevezte azt is, hogy a pénztárak úgynevezett pénztárszolgáltatókkal kötöttek szerződést arra, hogy a működési költségeket felhasználják. Hozzátette: több esetben többszörösen szerződtek a pénztárak a működési költségek felhasználására.

A politikus sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy nehezítette a vizsgálatokat az is, hogy a pénztárak gyakran üzleti titokra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást olyan esetekben is, amikor a Kehi közérdekűnek minősülő információkat kért tőlük.

Selmeczi Gabriella szólt arról is, hogy míg a tagok rendre negatív hozamot könyvelhettek el, addig a válság éveiben is folyamatosan nőtt a menedzsment és a pénztári dolgozók fizetése. Példaként említette, hogy az egyik pénztár befektetési vezetője 23 százalékos béremelésben részesült, míg a dolgozók 2009-ben másfélszer, 2010-ben háromszor akkora fizetésemelésben részesültek, mint amekkora az országos átlag volt.

Felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja

A miniszterelnöki megbízott említést tett a fizetésemeléseken túl bónuszkifizetésekről is. Eszerint az egyik magánnyugdíjpénztár a mintegy 55 millió forintos kifizetéssel nemcsak törvényt sértett, de saját belső szabályzatát is megszegte, ami felveti a hanyag, illetve hűtlen kezelés gyanúját is. Selmeczi Gabriella tájékoztatása szerint a törvényben megszabott 4,5 százalékos működési költség tekintetében a pénztárak csak azt tartották szem előtt, hogy az összeg teljes mértékben el legyen költve.

A képviselő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kehi további vizsgálatokat szándékozik lefolytatni a működési költségek kapcsán, s ha azok lezárultak, több büntetőfeljelentést fog tenni. Hozzátette: ha a vizsgálat első szakasza lezárul, akkor kezdődhet el a nyugdíjpénztárak vagyonkezelésének kontrollja. Ezzel kapcsolatban Selmeczi Gabriella úgy fogalmazott: az ellenőrző hivatal munkatársainak még nehezebb lesz a dolguk, mivel e téren „furfangos módon” tűntek el az adatok.

Magyarország stabil gazdasági alapokon áll

Egy másik újságírói felvetésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: arra készülünk, hogy az IMF-fel való tárgyalások eredményre vezetnek, egy védőhálóban szeretnénk megegyezni a IMF-fel, és akkor nem lesz szükség a B forgatókönyvre". Magyarország stabil gazdasági alapokon áll, ki tudjuk védeni a napokban tapasztalható pénzügyi támadást - mondta Selmeczi Gabriella.

Hazánknak erős kormánya van, több mint kétharmados többséggel kormányozza a koalíció, több forgatókönyvünk van, megvédjük az országot ezektől a támadásoktól – jelentette ki. Bármilyen döntés születik, akár IMF-fel vagy IMF nélkül, minden a magyar családok érdekét fogja szolgálni – fogalmazott a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott.