Kilencven éve város Salgótarján

Létrehozva: 2012. január 26., 16:58	nyomtat	küld

Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár az ünnepségen mondott beszédében felidézte, hogy 13 évnyi küzdelmes időszak után 1921 végén érkezett meg az a rendelet, amely Salgótarján nagyközségnek megengedte "rendezett tanácsú várossá" alakulását.
   
1922. január 27-én az acélgyári olvasóegylet nagytermében megtartotta alakuló közgyűlését Salgótarján rendezett tanácsú város képviselő-testülete. Polgármesterré Förster Kálmánt választották, aki egészen 1943-ig töltötte be a tisztséget - ismertette az államtitkár.
   
Szászfalvi László az ünnepségen úgy fogalmazott: hiszi, hogy "a pánik, az anarchia, a cinizmus és a hisztériakeltés" erőivel szemben hatékony, racionális, józan, és a magyar hagyományokon nyugvó államot, gazdaságot kell megteremteni, mely "bizalmat és biztonságot hoz létre a következő évtizedekben a magyar emberek, családok számára az egész Kárpát-medencében".
   
Szabó Sándor kormánymegbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője - aki maga is az 1990-ben megalakult önkormányzat képviselője és rövid ideig MDF-es alpolgármestere volt - beszélt arról, hogy annak az időszaknak a szépsége éppen abban a veszélyes szabadságban rejlett, amelyet akkor hirtelen megtapasztaltak.
   
Nagyon jóindulatúak, nagyon naivak voltunk, de nagyon akartunk valamit másképp csinálni - mondta, és azt is felidézte, hogy az első ciklusban a polgármester SZDSZ-es, alpolgármestere MSZMP-s volt, a működés feltételeit biztosító kompromisszumok pedig ad hoc jelleggel alakultak ki.
   
Áttekintésében a folyamatos jogfejlődésre is kitért, példaként említve, hogy a rendszerváltozás utáni első polgármester, Tolmácsi Ferenc még "élet-halál ura volt", hiszen szinte valamennyi megbízási jogkörrel ő rendelkezett. Később alakult ki az irodák szerkezete, a ciklusok alatt pedig új feladatok jelentkeztek, mint például a közbeszerzés.
   
Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz), Salgótarján polgármestere az emlékév fontosabb állomásairól szólva elmondta: a Tarjáni Tavasz keretében testvérvárosi találkozót szerveznek májusban a művészeti csoportok részvételével, június 4-én állítják fel a Kálvárián az országzászló emlékművet. Július 29-én, Förster Kálmán születésnapján jelentetik meg az első polgármester emlékiratait a megyei múzeummal közösen. Ekkor a volt városvezetőről teret is elneveznek, ahol felállítják életnagyságú szobrát.
   
Salgótarján ünnepi közgyűlésére meghívták a korábbi ciklusok képviselőit és polgármestereit, így a városvezetők között Tolmácsi Ferencet és Puszta Bélát (MSZP), és megemlékeztek a tavaly elhunyt korábbi polgármesterről, Zsély Andrásról (Fidesz) is.