A rákoshegyiek mielőbbi beavatkozást sürgetnek a reptér ügyében

Létrehozva: 2012. január 27., 08:23	nyomtat	küld

   Riz Levente (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere nyitó beszédében a légiközlekedéssel kapcsolatos legnagyobb probléma forrásának a kettes kifutópályát nevezte. Mint ismertette, ez 1,6 kilométerre esik Rákoshegy "100 éve lakott" településrészétől és a nyolcvanas években jogszabálysértő módon építették, ugyanis az akkori rendelet 5 kilométeres védőtávot írt elő, amelyet nem vettek figyelembe.     

A lakossági tiltakozás eredményeként a pálya működtetését 1984 és 1997 között átmenetileg megszüntették, a korlátozás azonban ezt követően megszűnt - mondta a polgármester, hozzátéve, hogy 2004-ben kormányrendeletben szabályozták a használat módját. Mint mondta, a városrész minimális célja, hogy ezt a jogszabályt betartsák, ez ugyanis kimondja egyebek mellett, hogy csak hétköznap, reggel 8 és este 10 óra között lehet használni a kifutópályát, és a 10 tonnát meghaladó gépek egyáltalán nem használhatják.     

Riz Levente a lakosokkal egyetértésben elmondta, hogy ezt az előírást folyamatosan megsértik, vannak éjszakai és hétvégi gépek, valamint 400 tonnás járatról is beszámoltak a fórumon. A városrész vezetője "nonszensznek" tartotta, hogy a jogszabályok betartásáért kell küzdeni. Szólt arról is, hogy a zajértékszámítás módja nem felel meg az ott élők érdekeinek, mert nem az egyedi zaj szintjét számolják, hanem átlagértékeket, holott a fel- és leszálló gépek lehetetlenné teszik a nyugodt alvást.   A polgármester kifogásolta, hogy nem vetnek ki légi közlekedési bírságot, ezt például a tiltott időszakban való repüléskor lehetne alkalmazni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az így keletkező összeget helyben, a hatást elszenvedők használhatnák fel, például ablakcserére. Bírálta azt, hogy a légitársaságok által fizetett zajvédelmi díjat a Budapest Airport kapja meg zajvédelmi célokra, a tapasztalat azonban az - mondta -, hogy a 3-400 millió forintos bevételnek nincs nyoma a térségben. Hozzátette, hogy ebből az önkormányzatok szeretnének részesedni és a pénzt zajszintet csökkentő beruházásokra fordítani.     

Riz Levente kitért a reptér üzemeltetőjének fejlesztési elképzeléseire is, amelyek megvalósítása forgalomnövekedéssel járna, de álláspontja szerint a lakosok számára így is elviselhetetlen a helyzet, "nem lehet örökké nemzetgazdasági szempontokra hivatkozni és az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyni".
    
Több felszólaló lakos azt mondta, hogy a gépek által kibocsátott üzemanyag légzőszervi megbetegedést okoz, és azt kérték, hogy legyenek rendszeres egészségügyi szűrések. Hangsúlyozták, hogy a fel- és a leszálló gépek által okozott zajszint már-már elviselhetetlen. Házaik elértéktelenedtek - panaszolták, és többen is sürgették, hogy Budapest Airport vásárolja meg azokat, hogy a kapott pénzből új ingatlanhoz juthassanak.
    
Szó volt arról is, hogy több eljárás is folyamatban van, amelyeket az önkormányzat a lakosokkal közösen indított a Budapest Airport ellen, a felszólalók az eljárások felgyorsítását sürgették.
     
A fórumon Szarvas Gábor, a a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport környezetvédelemért felelős igazgatója azt mondta, tisztában vannak a rájuk háruló felelőséggel, és beruházásokkal igyekeznek csökkenteni a zajterhelést.
    
A Budapest Airport szerdán közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a XVII. kerület érintett ingatlanjainak "passzív akusztikai védelmével" befejezte négy éve megkezdett zajszigetelési programját. Mint írták, az önkéntes zajszigetelési program során a zajterhelésnek legjobban kitett, a repülőtérrel szomszédos ingatlanok hálószoba ablakain végeztek zajszigetelést, valamint szellőztető berendezést helyeztek el a helyiségekben annak érdekében, hogy nyáron, csukott ablakok mellett is biztosított legyen a szellőzés és a pihenés.