Nyilvános meghallgatás Brüsszelben

Létrehozva: 2012. február 9., 10:38 | Utoljára frissítve: 2012. február 9., 10:41	nyomtat	küld

Az összesen négy és fél órásra tervezett rendezvényt a szervezők négy részre bontották. Az első blokk "főszereplője" az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság, valamint a magyar kormány. Először Neelie Kroes, a bizottság digitális kérdésekkel, médiaügyekkel foglalkozó alelnöke szólal fel. Utána következik Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója, majd Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kap szót.   
   
A második blokkban az EU partnerintézményei szólalnak meg. A sort Humbert de Biolley, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) brüsszeli EU-összekötő irodájának igazgatóhelyettese nyitja. Utána szól hozzá Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója, majd pedig Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője.
   
A harmadik és a negyedik blokkban megszólalók részben olyanok, akik egyes vitatott témákban érintett szervezeteket képviselnek, részben pedig szakértők, illetve a civil szféra képviselői. A harmadik blokkban fejti ki véleményét Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, valamint Arató András, a Klubrádió elnöke. A negyedik blokkban Kopiás Attila aktivista, demonstrációszervező, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője, Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt szerkesztője beszél, majd ismét szót kap Navracsics Tibor. Az első három blokk végén fél óra, a negyedik blokk végén háromnegyed óra áll rendelkezésre kérdések feltevésére és azok megválaszolására.
   
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a LIBE szakbizottság alelnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: az ilyen jellegű rendezvények fölöslegesek, szinte senkinek nem használnak, csak az euroszkeptikusokat - az uniós intézmények hasznosságában kétkedőket - erősítik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmeghallgatás nem teszi lehetővé a vita tárgyának elmélyült, alapos tanulmányozását. Hangsúlyozta: az unió részéről az Európai Bizottságnak - "a szerződések őrének" - a tiszte gondoskodni arról, hogy egy tagállam jogszabályai összhangban legyenek az európai normákkal.
   
A közmeghallgatást kezdeményező liberális frakció korábban már szorgalmazta olyan EU-eljárás megindítását Magyarországgal szemben, amely annak kimondására irányul, hogy az országban veszélybe kerültek az uniós alapértékek. Egyelőre azonban nem született döntés arról, hogy az erről szóló állásfoglalás-tervezetet mikor bocsátják szavazásra az EP plenáris ülésén.