Csillapítani kell a jogos könyvéhséget!

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szóbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a látássérült emberek érdekében, a szerzői joggal védett könyvekhez való korlátozott hozzáférés miatt. Az úgynevezett „könyvéhség” kifejezés mögött egy tragikusan alacsony szám áll: 5%. Csupán ennyi azon könyveknek és nyomtatott műveknek aránya, amelyekhez a látássérült emberek jelenleg hozzá tudnak férni.

Létrehozva: 2012. február 16., 10:25	nyomtat	küld

Az Európai Parlament szerda esti vitájában alaposan meglepte felszólalásával a résztvevőket Kósa Ádám fideszes képviselő. A néppárti politikus ugyanis jelnyelven elmondott beszédének egy részét – kérésére – nem fordították a jelnyelvi tolmácsok, ezzel is érzékeltetve, milyen hátrányt jelent, ha az ember nem kapja meg a szükséges információt.

„A társadalom általánosságban azt gondolja, hogy akadálymentesítés alatt a lifteket, rámpákat, kapaszkodókat kell érteni. Ez nem így van! A fogyatékossággal élők nagy hányada az információk elől van elzárva, ahogy a siketek vagy a nagyothallók, úgy a vakok és gyengénlátók is" - mutatott rá beszédében Kósa, s az európai politikusok hatékony összefogását sürgette a probléma megoldása érdekében

Háttér: A Vakok Világszövetsége és az Európai Vakok Szövetsége a Szellemi Tulajdon Világszervezetnél (WIPO) kezdeményezte a vakok és nyomtatott szöveget használni képtelen emberek könyvekhez és egyéb nyomtatott termékekhez való hozzáférésének megoldását. A beadvány szerint egy olyan nemzetközileg kötelező erejű egyezményre van szükség, amely kivételt engedélyezne a szerzői jogokkal védett alkotások hozzáférésének érdekében. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács viszont az érdekelt felek közötti megállapodásokat javasol az EU részére, és egy önkéntes ajánlást a WIPO számára. Az Európai Vakok Szövetsége ezt a megoldást ellenzi, ezért beadvánnyal fordult a Petíciós Bizottsághoz, ahol döntöttek arról, hogy az EP plenáris ülésén vitassák meg a kérdést.

(fidesz.hu)