Egy közkegyelem-gyakorlás okai

Létrehozva: 2012. március 8., 09:29	nyomtat	küld

Ez akkor is így van, ha a Fidesz-frakciónak egészen más a viszonya az eseményekhez, mint a több mint 21 évvel ezelőtt előterjesztett javaslatot jegyző államfő viszonya volt a taxisblokádhoz. Akkor a köztársasági elnöknek komoly felelőssége volt abban, hogy Budapesten tömegesen követtek el bűncselekményeket egy olyan kormány jogszerű, bár kétség kívül komoly társadalmi felháborodást kiváltó döntésével szemben, amely alig több mint 150 nappal azután történt, hogy 40 év kommunista diktatúrájának gazdasági és erkölcsi csődjével terhelten egy szabadon választott, legitim kormány lépett hivatalba.

Az akkori államfő a törvényes rend helyreállítása helyett a jogellenes módon tiltakozók követeléseit részesítette előnyben, majd afölötti igyekezetében, hogy a rend helyreállítása ne törvényes erővel, hanem megállapodással történjen, teljes egészében félreértette azt a hadsereg-főparancsnoki jogkört, amelyet az akkori alkotmány - a ma hatályos alaptörvénnyel egyezően - a köztársasági elnök számára nem érdemi utasítási jogként, hanem alkotmányjogi jogállása részeként biztosított.

A mostani közkegyelem oka tehát a legcsekélyebb mértékben sem az, hogy a Fidesz frakciójának bármi köze lenne az LMP képviselői által szándékosan elkövetett jogellenes cselekményekhez. A Fidesz a szabadság és a törvényes rend pártja. Megalakulasa óta elkötelezett az alkotmányos alapjogok és különösen a gyülekezési jog törvényes keretek között történő zavartalan gyakorlásának biztosítása mellett.

Különösen meglepő, hogy nem csupán az akcióról lemaradt, de később azután szánalmas sietséggel csatlakozni igyekvő szocialisták, de még az LMP láncos harcosai is a kordonbontásban igyekeztek tettük eszmei megalapozottságát fellelni, noha a két cselekmény között nem hasonlóság, hanem feloldhatatlan ellentmondás van. A kordonbontás lényege a gyülekezési jog - azóta már jogerős bírósági ítélet által is megállapítottan - jogellenes korlátozásával szembeni fellépés volt. Így a cselekmény - a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek kimerítése után - éppen a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását kívánta lehetővé tenni.

Történt mindez néhány hónappal azt követően, hogy a hatalom brutális erőszakkal félemlített meg tömegesen olyan embereket is, akik a gyülekezés alkotmányos alapjogát egy, a rendőrség által tudomásul vett rendezvényen békésen gyakorolták. Végül valamennyi, a kordonbontásban részt vevő képviselő lemondott mentelmi jogáról (erre szabálysértés esetén van lehetőség, bűncselekménynél nincs), majd a bíróság a szabálysértési eljárást a társadalomra veszélyesség csekély foka miatt megszüntette.

Ehhez képest az LMP akciója nem a gyülekezési jog törvényes gyakorlására irányul, hanem szándékosan a gyülekezési törvényben nevesített három tiltott és jogellenes cél egyikét - az Országgyűlés munkájának ellehetetlenítését - kívánta megkísérelni. Míg a kordonbontás célja az volt, hogy a gyülekezési jogát bárki alkotmányos keretek között gyakorolhassa, addig a parlament bejáratának elzárása a gyülekezési jog jogellenes gyakorlásának törvényben rögzített esete és iskolapéldája.

A Teljes publicisztikát a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.