Magyarország támogatja a VI. Víz Világfórum törekvéseit

Létrehozva: 2012. március 16., 15:49 | Utoljára frissítve: 2012. március 20., 11:47	nyomtat	küld

A kereszténydemokrata politikus és Kovács Péter helyettes államtitkár képviseli Magyarországot a vízügy legfontosabb nemzetközi eseményén, amelyet március 12. és 17. között rendeznek meg a dél-franciaországi városban. Míg az 1997 óta háromévenként megrendezett vízügyi világfórumok korábban az ivóvíz hozzáférésének lehetőségeiről folytattak eszmecserét, a hatodik találkozó - amelyen 140 ország képviselteti magát - "a megoldások" megtalálását tűzte ki céljául.
   
Nagy Andor elmondta, hogy a találkozón mintegy nyolcvan állam parlamenti képviselői külön nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amelyben megerősítik azt az ENSZ-Közgyűlés által 2010-ben elfogadott elvet, miszerint az egészséges ivóvízhez és a közművesítéshez való jog emberi jog. Az ENSZ adatai szerint ennek ellenére 800 millió és 1 milliárd közé tehető azok száma a világban, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük ivóvízhez, a megfelelő higiéniához való hozzáférés pedig nagyon egyenlőtlen a világban. A vidéki övezetekben jelentős javulás történt az elmúlt években. A nagyvárosokban azonban - a nyomornegyedek térnyerésével - kevéssé változott a helyzet: az UNESCO szerint 2,6 milliárd embernek nem áll rendezésére közművesítés, s emiatt még mindig a víz útján terjedő betegségek (kolera, hasmenés) számítanak az első számú haláloknak a világban. 
   
Magyarország a képviselő szerint vízügyi szempontból előnyös helyzetben van. A kiterjedt ivóvízbázisoknak és nemzetközi viszonylatban is kiváló vízügyi szakembereknek köszönhetően ugyanis elég víz áll rendelkezésre. A tiszai ciánszennyezés és a kolontári katasztrófa ugyanakkor megmutatták, hogy ez törékeny állapot. - A gyakori árvizek, belvizek és aszályok pedig arra figyelmeztetnek, hogy nemzeti és nemzetközi szinten is mindent meg kell tennünk a vízkészlet-gazdálkodás fenntarthatóvá tételéért. Ezzel nemcsak a jövőnket biztosítjuk, hanem a zöldgazdaság eszközeivel fejlődésünket, "vizes nagyhatalmi státusunkat" is megalapozhatjuk - hangsúlyozta Nagy Andor.
   
A konkrét javaslatokat érintően a képviselői fórum résztvevői elkötelezték magukat arra, hogy a vízzel kapcsolatos stratégiai kérdéseket (az ivóvízhez való hozzáférést, a közművesítést és az integrált vízgazdálkodást) a politikai közbeszéd egyik legfőbb témájává teszik. Ennek érdekében a parlamenti képviselők a gazdagabb és szegényebb régiók, illetve országok közötti szolidaritási mechanizmus elindítását is elengedhetetlennek tartják.
   
Magyarország szempontjából fontos témaként említette Nagy Andor a szigorúbb nemzetközi egyezmények megkötésének szükségességét a határokon átnyúló vízszennyezések miatt, utalva a tíz évvel ezelőtti ciánszennyeződésre. Egy 1997-es ENSZ-egyezmény már foglalkozott a kérdéssel, de azt számos tagállam nem írta alá - emlékeztetett a képviselő.
   
A parlamenti képviselők nyilatkozatukban arra is felszólítják a politikai döntéshozókat, hogy a globális felmelegedés és a zöld gazdaság kérdéseivel foglalkozó a Rio+20 elnevezésű ENSZ-konferencia - amelyet júniusban rendeznek Rio de Janeiróban - vegye fel témái közé a vízügyi kérdéseket is. A marseille-i világfórumon részt vevő parlamenti képviselők keretegyezményükben egyúttal arra kérik a nemzeti parlamenteket, hogy a nemzeti sajátosságoknak megfelelően tegyék meg a szükséges javaslatokat a vízügyi célok megvalósítása érdekében. Nagy Andor szerint ez Magyarországon a közeli jövőben meg is történhet: várhatóan a fenntartható fejlődési bizottság nyilatkozata alapján a magyar törvényhozás hivatalosan is csatlakozik majd a marseille-i egyezményhez.