"Erős alap vagyunk"
|
A munkaalapú gazdaság lényege pontosan az, amit az új Munka Törvénykönyve képvisel: aki ma Magyarországon tud és akar dolgozni, annak legyen munkahelye - nyilatkozta portálunknak Kontur Pál, a Fidesz Munkás és Alkalmazotti Tagozatának országos vezetője, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja, akit a szervezet nyolcéves évfordulója kapcsán egyebek mellett a március végén kezdődő országjáró körútról is kérdeztünk. |
Létrehozva: 2012. március 17., 13:42 | Utoljára frissítve: 2012. március 18., 12:26 |
nyomtat
|
küld
|
|
|
Saját megfogalmazásuk szerint, mint „só az ételben ízesítik a Fidesz politikáját”. Mit értenek ezalatt?
Megalakulásakor a Fidesz értelmiségi pártként bontott zászlót, politikájában a munkáról, munkásokról, a kisemberekről nem sok szó esett. A munkástagozat megalakulásának fő célja az volt, hogy ezt a közösséget megjelenítse a párton belül. Új színt vittünk politikai közösségünk életébe, amely azóta sem kopott el, új ízt, ami ma is érezhetően meghatározó, hiszen a kampányokban, a rendezvények lebonyolításában a mai napig ez a közösség működik közre a legaktívabban.
Keveset hallani önökről a sajtóban…
Nekünk nem a médiaszereplés, hanem a pártépítés az alapvető feladatunk. Hitelesen megszólítani a párton kívülieket, a munkásokat, alkalmazottakat és a kisembereket. A 2010-es országgyűlési választás eredménye bizonyítja, hogy ez sikerült. A tagozat megbecsülését egyébként az is mutatja, hogy időközben országgyűlési képviselő lettem. Szerintem egy munkást csak egy másik munkás szólíthat meg hitelesen. Én 40 éven át kétkezi munkásként dolgoztam, a gondolkodásomban is munkás vagyok. Ezt képviselem a parlamentben is.
Ön szerint mennyiben változott meg napjainkra a munkás és alkalmazott fogalma?
A kommunisták 40 évig a munkások képviselőinek szerepében tetszelegtek, míg valójában saját hatalmukat építették és gyakorolták. A rendszerváltás igazi vesztesei mi, munkások és alkalmazottak lettünk, a nagy forgatagban mi estünk két szék között a padlóra. A kilencvenes évek elejétől lebomlott egy régi gazdasági-ipari struktúra az országban, s egy új lépett a helyébe. Klasszikus munkásosztály ma már nem létezik Magyarországon. A régi gyárak, munkásokat foglalkoztató nagyvállalatok, mint például az Ózdi Kohászati Üzemek, vagy a Csepel Művek stb. tönkrementek, megszűntek. Manapság mindenki munkás és mindenki alkalmazott. Nyolc évvel ezelőtt, 2004-ben a Fidesz volt az első és azóta is egyetlen politikai erő, aki megszólított minket, kiáll mellettünk és hitelesen képvisel bennünket.
Milyen a kapcsolatuk a szakszervezetekkel?
Alapvetően jó, de sajnos akadnak köztük olyanok, amelyek ideológiai alapon működnek. Egyes szakszervezeti vezetők korábban együttműködési szerződéseket kötöttek a balliberális kormányokkal, egy tál lencséért lemondtak még az eddigi látszólagos képviseletünkről is. Velük csupán én tartok hivatali kapcsolatot, tisztségemnél fogva. A szakszervezetek feladata eredetileg az érdekvédelem. Ha kell bérharcot, végső esetben sztrájkot hirdetnek a munkaadókkal szemben céljaik elérése érdekében. A munkás tagozat, mint egy politikai párt része azon tevékenykedik, hogy az általuk képviseltek problémáit bevigye a politikán keresztül a törvénykezésbe, és ennek segítségével megelőzze, hogy a kisemberek méltatlan helyzetbe kerüljenek. Mi vagyunk a Fidesz erős alapja, a tartópillér, amelyre a párt támaszkodhat.
Hogyan vette ki a részét a tagozat abból a folyamatból, amelyet a kormányzat a munkaalapú gazdaság megteremtése, illetve a magyar gazdaság hatékonyságának fejlesztése érdekében tett? Milyen tanácsokkal látták el a döntéshozókat?
A szervezet elnökeként részt vettem a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos, a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalásokon, ahol magam is kifejthettem az álláspontomat az egyes kérdéseket érintően. Ez már önmagában jelentős. Emellett nagy eredménynek tartom, hogy Czunyiné Bertalan Judit és Bencsik János képviselőtársaimmal közösen sikerült megvédenünk a bányászok nyugdíjkedvezményét és a védett kor intézményét.
A tagozat eddig még nem foglalt állást a július 1-jétől életbe lépő Munka Törvénykönyvével kapcsolatban. Mi a véleményük a tervezetről?
A régi törvénykönyv legnagyobb hibája az volt, hogy nem védte meg a munkahelyeket, nem segítette elő a munkahelyteremtést. A szocialista kormányok megígérték, hogy 400 ezer új munkahelyet hoznak létre, de nem tartották a szavukat. Mára olyan helyzetbe került az ország, hogy a gazdaságot csak az lendítheti fel, ha tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre. Ez nemcsak a kormány, hanem az egész ország érdeke. Példaként Csehországot említeném, ahol egymillióval több ember dolgozik, tehát ennyivel többen fizetnek adót. A cseheknek nincsenek financiális problémáik. Tudják fizetni a nyugdíjakat, elegendő forrást fordítanak a legfontosabb területekre, például az oktatásra, egészségügyre. Az egymillió új munkahely magasztos cél, amelynek létrejöttét már régóta egy olyan globális gazdasági válság nehezíti, amelyet mi, magyarok képtelenek vagyunk befolyásolni. Ellenben készen kell állnunk arra az időre, mikor végre beindul a gazdasági fejlődés. A szerkezeti reformok és az új Munka Törvénykönyve is a fejlődéshez vezető út egy-egy állomását jelentik. Olyan törvénykönyv kellett, amely elősegíti a munkahelyteremtést és –megőrzést. A munkaalapú gazdaság lényege pontosan az, amit az új Munka Törvénykönyve képvisel: aki ma Magyarországon tud és akar dolgozni, annak legyen munkahelye.
Vannak, akik nem rokonszenveznek ezzel a fajta gondolkodásmóddal, nem értik a változtatások mögött rejlő szándékot.
Európában jelenleg egyetlen országban sem hajtanak végre ennyire mély és átfogó reformokat. Magyarországon még nem volt ehhez hasonló, az egész rendszert érintő változtatás, amire a 2010-es választásokon a Fidesz felhatalmazást kapott. Át kell alakítani a teljes közigazgatási rendszert, ami sok időt vesz igénybe, de szembetűnő változásokat fog hozni. A magyar kormány a legtöbb uniós tagállam vezetésével ellentétben máshogy gondolkodik: nem kurtítja meg a nyugdíjakat, nem az embereket akarja sarcolni, hanem a bankokat és a nagy nyereségű kereskedelmi cégeket - melyek a válság mélypontján is kiemelkedően magas haszonra tettek szert hazánkban - kötelezi arra, vállaljanak nagyobb részt a közteherviselésből.
Eredményesnek látja közmunkaprogramot? Ön szerint a kezdeményezés beváltotta a hozzáfűzött reményeket?
Ösztönző erőként hat, ha valaki nem eltartott, hanem magának keresi meg a kenyerét. A rendszeres munkavégzés olyan, mint a sportolóknál az edzés. Lelkileg kiegyensúlyozottá, erőssé teszi az embert, és önbecsülést ad. A segély semmire sem inspirálja, csupán mentálisan kiüresíti, leépíti az embert, éppen ezért minél tovább állami támogatásból él valaki, annál nehezebb visszatérnie a munka világába. A Start-munkaprogram érzésem szerint a boldoguláshoz vezető út első lépcsőfoka lehet: megerősíti a résztvevőket abban, hogy ők is hasznosak, hogy szükség van az ő munkájukra is, s egyúttal arra sarkallja az érintetteket, ne érjék be ennyivel, lépjenek tovább. A program célja, hogy az emberek szokják meg: dolgozni kell, s ezt legális keretek között, ne feketén tegyék. Azt is szeretnénk, ha az alacsonyabb iskolázottságúak tanulnának. Fontos, hogy valaki belülről érezze, hogy több akar lenni, s tisztában legyen azzal is, ha ilyen elképzeléseket táplál magában, az állam hozzásegíti céljai eléréséhez.
Hogyan tudják eljuttatni ezeket az üzeneteket a nagyközönségnek?
Március végén indul egy országjárás, amely konzultáció a munka világáról, az emberekről és a kormány munkájáról. Szeretnénk, ha mindenki tisztában lenne az aktuális helyzettel, megismerné a kormány által hozott döntések hátterét. A megyei tagozati elnökök hetente megkapják a tájékoztatást a legfrissebb politikai történésekről, az elfogadott törvényekről. Az országjárás révén azokat is informálni tudjuk, akiknek a munkájuk, családjuk mellett nem feltétlenül jut idejük hiteles információkhoz jutni. Összesen tizenhét helyszínen - főleg megyeszékhelyeken - tartunk lakossági fórumot, ahol bárki tehet fel kérdéseket. Arra is kíváncsiak vagyunk, társaink hogyan végzik a munkájukat, milyen kapcsolatot ápolnak a többi tagozattal, milyen az együttműködésük a helyi Fidesz csoportokkal, hogyan élik mindennapi életüket.
Azokat az információkat, amiket e közel egy hónap során begyűjtenek, felhasználják majd a parlamenti munka során?
Mindenképpen erre törekszünk. A Fidesz első kormányzásának idején is konszenzuson alapuló elvek szerint vezette az országot. Ez ma sincs másképp. A törvényeket meg kell hozni, de ha utóbb kiderül valamiről, hogy nem megfelelően működik, vagy pontosításra szorul, módosítani kell. Lényeges, hogy ez a módosítás korrekt javaslatok alapján történjen, ezért mindenki véleményére számítunk.
(fidesz.hu)