A tartozás és a ház értéke

Létrehozva: 2012. március 23., 08:26 | Utoljára frissítve: 2012. március 23., 11:26	nyomtat	küld

Boros Imre: Ne felejtsük, hogy a nemzetközi kereskedelem éppen a kései középkorban vett új lendületet. A kereskedők mentesülhettek a készpénz (arany) cipelésétől, és az azzal járó fizikai kockázatoktól, mint az útonállás és kifosztás. Bírót nem lehetett találni, aki panaszkodó bankárnak adott volna igazat azért, mert nem fizető adósa tartozása nem térült meg a fedezet értékéből.

A fedezettel működő hitelek ilyen elv szerint működnek azóta is, egyebek mellett az ingatlanokra mint fedezeti tárgyakra nyújtott hitelek esetében is. Ma is inkább nevetne egy bíró a bankáron az Egyesült Államokban, és jószerivel bárhol másutt is, ha arra panaszkodna, hogy elvonta a fedezetet, amit értékesített, csak éppen nem térült meg a hitel. Legyen ez a bank baja, az ügyfél szabadon elsétálhat, mert ön (bankár) túlhitelezte ügyfelét, ami éppen ezért a maga baja.