Jól számolt

Amikor Sin Ellen Sletner norvég nagykövet asszony szerdán a Magyar Tudományos Akadémián hivatalosan is kihirdette az oslói döntést Szemerédi Endre professzor Abel-díjáról (a „matematikai Nobel-díjról”), nem mulasztotta el kiemelni: „Kevés olyan nemzete van a világnak, ahol a matematikának olyan nagy hagyományai lennének, mint a magyaroknál."

Létrehozva: 2012. március 23., 09:03 \| Utoljára frissítve: 2012. március 24., 13:34	nyomtat	küld

Nem tévedett, s részünkről sem szerénytelenség, ha bólintunk erre. Mondhatta volna úgy is: a magyar ember tud számolni, számot vetni, tervezni és megtervezni, gondolkodni és elgondolkodtatni - sőt ennek a csöppnyi országnak éppen itt, a szellem pályáján kell erőt mutatnia.

Tizenöt Nobel-díjasunk a bizonyság rá, tudunk is. Hírünket most Szemerédi Endre emelte tovább. Vagy ahogyan Siri Ellen Sletner asszony mondta: a hagyományunkat. A Merjünk kicsik lenni! intelemre újra és újra nyelvet ölt a magyar kreativitás, mutatva: ennek a nemzetnek igenis vannak mély és szárnyaló elképzelései, meri és képes használni a fejét - nemcsak a matematikában, de bárhol, bármilyen területen. A magyar szellem tarkaságát ismeri és elismeri a tudásvilág.

Szemerédi Endre a matematika tizedik Ábel-díjasa (2005-ben ugyancsak magyar tudós, Lax Péter kapta az elismerést). Az akadémiai kihirdetés után szerényen, szinte szabadkozva mondott köszönetét sikeréért mindazoknak, akik korábban már foglalkoztak a matematika ezen ágával. - Ez a díj azt üzeni, hogy a magyar tudományos élet még mindig világhírű - halkan, mondhatni, félszegen nyilatkozott a hetvenkét esztendős tudós. Igaz, hangoskodni ott van a celebvilág - ő„csak”a matematika Nobel-díjasa...

(Pilhál György - Magyar Nemzet, 2012. március 23.)