Forgalmazhatók az őshonos gyümölcs tájfajták

Létrehozva: 2012. március 23., 09:45 | Utoljára frissítve: 2012. március 23., 15:31	nyomtat	küld

A minisztérium közleménye szerint ahhoz, hogy a tájfajtákat forgalmazni lehessen, a növényeket fel kell venni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által vezetett Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ehhez az új jogszabály értelmében elegendő a termelő, vagy a forgalmazó által benyújtott egyszerűsített leírás a más fajtáknál kötelező hivatalos leírással szemben. Fontos, hogy a termelők betartsák a gyümölcsfajták szaporításakor a növényegészségügyi előírásokat - áll a közleményben.

A tájékoztatás szerint az olyan régi őshonos tájfajták, mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az ízvilág és a gazdagabb tartalom miatt értékesek, ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.

A közlemény felhívja figyelmet arra, hogy ezen a hétvégén lesz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, amelyre Zala és Vas megyei civilek országos mozgalmat indítottak az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat. A kezdeményezést a gyümölcs tájfajtákról szóló rendelet Magyar Közlönyben való megjelentetésével támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A közlemény szerint március 24-én Kovács Gyula pórszombati erdész őshonos tájfajtákból álló, Medes-hegyi birtokán V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral mutatja be a gyümölcsoltás módját. A programhoz kapcsolódva 25-én a Vas Megyei Önkéntes Centrum hirdetett faültetési akciót, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert.

Az agrártárca 1998-ban hozta létre Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza. A gyümölcsök regionális megoszlása alapján a hagyományos tájjellegű gyümölcsfajtában leggazdagabb három régió a Dél-Alföld, Közép-Magyarország, és az Észak-Alföld. A tájfajták közül a Gönci barack uniós oltalmat szerzett, a Szentendre-szigeti szamóca pedig elnyerte a HÍR védjegyet.

A zöldség tájfajták termeszthetőségére és forgalmazhatóságára vonatkozó jogszabály 2011. július 14-én lépett életbe. A gyümölcs tájfajtákról szóló rendeletet tavaly szeptemberben készítette el a tárca, amit jóváhagyásra el kellett küldeni az Európai Uniónak, ezért a jogszabály csak most jelenhet meg.