Lázár: Legyen minden egyes fillér nyomon követhető + hang

A képviselői javadalmazás átalakításnak a legfontosabb tétele az, hogy minden egyes fillér nyomon követhető legyen, átlátható legyen, és tételesen elszámolható legyen - jelentette ki Lázár János a Klubrádió Szabad sáv című műsorában szerdán. A Fidesz frakcióvezetője emellett beszélt az új köztársasági elnök megválasztásáról, az ügynöklisták ügyéről, valamint az országgyűlési törvényről is.

Létrehozva: 2012. április 12., 09:44 | Utoljára frissítve: 2012. április 12., 09:46	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"Az ország érdeke, hogy belátható időn belül új köztársasági elnöke legyen"
	Kósa: Schmitt Pál államférfihoz méltó döntést hozott + videó
	Két hét múlva tehet a kormányfő javaslatot az államfő személyére

2014-től a kisebb parlamentben a parlamenti képviselői munka minden más tevékenységgel összeegyeztethetetlen: tehát a parlamenti képviselők főállású képviselők kell, hogy legyenek – jelentette ki Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a KDNP képviselői ezzel kapcsolatban úgy vélekednek, hogy egy országgyűlési képviselő végezhessen más munkát is, abban az esetben, ha orvos, ügyvéd vagy mérnök az illető. Többünknek az a véleménye, hogy ezek akkora választási körzetek lesznek, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy reggel az ember fogorvos legyen, délután meg képviselő – szögezte le. A KDNP javaslatáról szólva kiemelte: a kereszténydemokrata képviselők arra hivatkoznak, hogy az orvosi és mérnöki pálya továbbképzési rendszerének értelmében, aki négy évig szünetelteti a tevékenységét, pontokat veszít. Ezek akceptálható szempontok, meg fogjuk vizsgálni őket – fűzte hozzá.

A különböző típusú demokráciák, a helyi demokrácia és az országos világ bizonyos értelemben kettéválik majd egymástól – jelentette ki Lázár János a 2014-től életbe lépő új szabályozás kapcsán. Mint mondta, az azonban „komoly kérdés lesz”, hogy a 3200 önkormányzat problémái hogyan jelennek meg a törvényhozásban.

Lázár János kiemelte, természetes dolognak tartja, hogy aki három polgármesteri ciklust végigdolgozik, annak fel kell ajánlani a lehetőséget, hogy a választópolgárok eldönthessék, hogy akarnak-e vele tovább dolgozni. Tizenkét esztendő nagyon sok idő – fűzte hozzá, ugyanakkor kiemelte: a szíve Hódmezővásárhelyhez húzza.

A frakcióvezető szólt arról is, hogy a 106 leendő választókerületben megkezdi a tisztújító munkát a Fidesz.

Átláthatóbb rendszert kell kialakítani

A képviselői javadalmazás rendszerének átalakításáról szólva kijelentette: ma a képviselők  bruttó 231 900 forint fizetést kapnak, valamint költségtérítést, ami „alkalmas a manipulációra, a visszaélésre, és pártállástól függetlenül belekényszeríti a képviselőket a mutyizás világába”. A jövedelemviszony átalakításnak a legfontosabb tétele az, hogy minden egyes fillér nyomon követhető legyen, átlátható legyen, és tételesen elszámolható legyen – emelte ki a Fidesz frakcióvezetője. A visszaélésnek, a manipulációnak a lehetőségét meg kell szüntetni – tette hozzá, megjegyezve: számos európai országban vannak ezzel kapcsolatos botrányok. Lázár János úgy fogalmazott, fontosnak tartja, hogy a képviselők fizetése ne szakadjon el a magyar jövedelemviszonyoktól.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon óriási társadalmi különbségek vannak „az átlag középosztály és a halmozottan hátrányos helyzetű vagy hátrányos helyzetű családok között is.  Nagyon nagy jövedelemkülönbségek vannak, úgy, hogy a magyar középosztály jóval szegényebb, mint az európai középosztályok bármelyike – tette hozzá a fideszes politikus.

Tiszteletben tartották Schmitt Pál döntését

Mi április 16-án fogunk állást foglalni a köztársasági elnök-jelöltről és a menetrendről, április 13-án pedig házon belül tartunk egyeztetéseket – jelentette ki. Úgy fogalmazott, az ellenzéki pártok világossá tették, hogy nem fognak köztársasági elnök-jelöltet állítani. Schmitt Pál lemondásáról szólva elmondta, „az volt a tisztességes, hogy hazavárja az a többség, amely elnökké választásában támogatta, és megvárjuk, hogy milyen döntést hoz a becsületbeli ügyének a rendezésére. Ez egy ember alapvető joga – jelentette ki, hozzátéve, tiszteletben tartották Schmitt Pál döntését.

Az új államfő személyét illetően pedig úgy fogalmazott: tudomása szerint nincs olyan jelölt jelen pillanatban, aki a felkérésre igent mondott volna. „A szakmám becsülete azt mondatja velem, hogy az, aki a parlamentben vagy helyi képviselő-testületben esküt tesz, a hazája szolgálatára esküszik fel” – jelentette ki Lázár János arra a felvetésre reagálva, hogy pártpolitikus lesz-e a jelölt. Véleménye szerint sem Göncz Árpád, sem pedig Mádl Ferenc megítélését nem befolyásolta az, hogy korábban pártfunkciót vagy egy kormányban stallumot töltött be.

„A jó kormányzás mindig nyitott, és korrekcióra is képes”

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány egy komoly minőséget képviselő, alapos és széleskörű kutatást végzett a mélyszegénység ügyében – mondta Lázár János. Ugyanakkor rámutatott, hogy az utóbbi időben érzékelhető az a társadalmi elvárás, hogy bizonyos feltételekhez kösse az állam a szociális juttatások folyósítását. Megjegyezte, hogy ezt a megoldást egy jobboldalisággal semmiképp sem vádolható, demokratapárti amerikai elnök – Bill Clinton - hivatali ideje alatt alkalmazták először.

„A jó kormányzás mindig nyitott, és korrekcióra is képes, ha arra szükség van” – válaszolt Lázár János arra a felvetésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy a Haza és Haladás által megfogalmazott javaslatok egy részét beépítik a kormányzati politikába. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szociális rendszer szigorítása 2008-ban kezdődött. Akkor nőtt meg a közfoglalkoztatottak száma, és akkor kezdték a szociális segélyt munkához kötni - mondta, hozzátéve: mindezt azért, mert a világgazdasági válság finanszírozhatatlanná tette ezeket a jóléti szociális rendszereket – tette hozzá.

„A teljes nyilvánosság híve vagyok”

A hódmezővásárhelyi ügynöklistákkal kapcsolatban Lázár János arról beszélt, azért támogatta az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, mert a „teljes nyilvánosság híve”. Emlékeztetett, 2006-ban Hódmezővásárhelyen létrehozták az Emlékpont Múzeumot, amely azóta országosan nagy népszerűségnek örvend, a történészek elismerik az intézmény létjogosultságát. Ismertette: kutatók az állami levéltárakban megnézték a hódmezővásárhelyi ügynökök dossziéját, vizsgálataikat egy publikációban foglalták össze, amelyet nyilvánosságra hoztak.

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a listák nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban senki nem tett feljelentést. Kitért rá, „egészen megrázó” tapasztalatokkal találkoztak, például egy általa jelölt alpolgármester édesapjáról is kiderült, hogy ügynök volt.

A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője elmondta, a szigoruantitkos.hu honlapon támogatta azokat, akik nyilvánosságra hozták a szigorúan titkos állományú tisztek többszáz fős névsorát. Hozzátette, a névsort azóta ötszázezren nézték meg.

Hitelességi kérdés

Schiffer András LMP-s képviselő felmenőivel kapcsolatban tett nyilatkozatával kapcsolatban Lázár János a műsorban azt mondta, nem a képviselő szülei vagy nagyszülei felett akart ítélkezni. Ez nem értékítélet volt, az egész vita hitelességi kérdés. A vitának arról kellene szólnia, hogy a Kádár-rendszer diktatúra volt-e – mondta. Nyilvánvalóan az volt, akármilyen puha volt is, s ennek a diktatúrának voltak áldozatai. Az ügynökügynek az lehet a célja és értelme, hogy az áldozatok számára valamiféle vigasztalást, elégtételt adjunk – fűzte hozzá Lázár.

Aki a rendszer nyertese volt, a megrendelői oldalhoz tartozott, a rendszert képviselte valamilyen szinten, az nem lehet hitelesen az áldozatok szóvivője – szögezte le az előző gondolattal összefüggésben a kormánypárti politikus. Nem elegáns és nem hiteles, ha valaki nyertesként a veszteseket próbálja siratni; ez politikai haszonszerzés – jelentette ki Lázár János.

A fideszes honatya a Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozása ügyében arról beszélt, a frakción belül is vitát váltott ki, hogy kinek a tulajdonát képezik azok a megszerzett adatok és információk, amelyek a Kádár-rendszerben születtek, és illegitim módon jutottak az állam birtokába. Azokét, akiket megfigyeltek, vagy ma is az állam tulajdonát képezik, vagy a történelmi szempontokat figyelembe véve a nyilvánosságra tartoznak – fogalmazott  Lázár. A közép-európai országok húsz éve küzdenek ezzel a problémával – hívta fel a figyelmet a fideszes honatya, hozzáfűzve, a Nemzeti Emlékezet Bizottságához hasonló intézményt a lengyelek állítottak fel, azért, hogy a politikától független szakemberek, történészek, társadalomtudósok, társadalomkutatók is állást foglalhassanak és javaslatot tegyenek ebben a kérdésben, és adott esetben nyilvánosságra hozhassák, ami véleményük szerint nyilvánosságra hozható.

A valódi bűnösök a rendszer működtetői voltak

Lázár János szólt arról is, az ügynökök sokszor zsarolás hatására hajtották végre az utasításokat. A frakcióvezető szerint a valódi bűnösök a rendszer működtetői voltak, azok, akik politikai megrendelést adtak le, vagy rendőrként, rendőri vezetőként végrehajtották az parancsokat. Az ő nevükről semmit sem tudunk. Ma nincs ember Magyarországon – egy-két történészt leszámítva - aki tudja azoknak a rendőri, vagy politikai vezetőknek a nevét, akik ezeket a megrendeléseket leadták – mutatott rá Lázár.

Sokan vannak, akik azt mondják, az áldozatok iránti elégtétel miatt ezeket a bűnöket szankcionálni kell – mondta a Fidesz frakcióvezetője azzal összefüggésben, hogy az új alaptörvény részét képező átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály lehetőséget ad a kommunista diktatúra vezetőinek az állam által biztosított nyugdíj és más juttatások csökkentésére. Kitért rá, Romániában fél éve született meg az a törvény, amely a Ceausescu-diktatúra vezetőit kizárja a közéletből. Hozzátette, egy éve látott napvilágot Csehországban az a jogszabály, amely a korábbi politikai vezetők nyugdíját korlátozta.

„Meg kell nevezni a bűnöket, bűnösöket”

Azt gondolom, hogy a múlt lezárása nélkül nem lehet jövőt építeni – húzta alá Lázár János. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője szerint Magyarország kudarcainak egyik fő oka, hogy nem tudta maga mögött hagyni a kilencven előtti rendszert. Igenis meg kell nevezni a bűnöket, a bűnösöket. Az elmúlt 150 év tapasztalata azt mutatja, a magyar társadalom „abszolút megbocsátó”, de a bűnök és a bűnösök megnevezésére igényt tart. Ez a tovább lépés feltétele – hangsúlyozta Lázár.