"56 szellemét az erőszak soha nem tudta leláncolni" + képek

Budapest XXI. kerülete születésnapi köszöntő ünnepséget rendezett és kitüntetést adományozott Kovács Sándor nyugállományú vezérőrnagynak. Csepel díszpolgára, 1956 hőse idén májusban ünnepli 85. születésnapját. Képgalériánk megtekinthető itt.

Létrehozva: 2012. május 11., 09:35 \| Utoljára frissítve: 2012. május 11., 10:33	nyomtat	küld

Köszönteni jöttünk Kovács Sándort mindazért, amit Csepelért és 56 emlékének megőrzéséért tett - jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter. A tárcavezető felidézte, 1956-ra mindenkinek elege lett a diktatúrából, de legfőképp azoknak, akik nevére hivatkozva építették a rendszert. A kommunista diktatúra néhány óra alatt esett szét, amikor az 56-os fiatalok kimondták az igazságot - fűzte hozzá.

Fotó: fidesz.hu

Hende Csaba beszédében rámutatott, 56 szellemét az erőszak soha nem tudta leláncolni. Utalva Áder János beiktatási beszédére kifejtette: sem 56-ban, sem napjainkban nincs osztályharc, csak a magyarok érdekközössége. Ezért új kiegyezésre van szükség - tette hozzá. A Hazáért mindhalálig! Isten éltessen tábornok úr! - zárta szavait a honvédelmi miniszter.

Kovács Sándor köszönetét kifejezve úgy fogalmazott, a dicséret nem csak őt illeti, hanem az összes 56-os csepeli hőst. A nyugállományú vezérőrnagy megígérte, ugyanúgy fogja 56 szellemét képviselni, mint eddig. A katona mindig tudja, hogy hazáját csak fegyverrel védheti meg, és hazájáért életét bármikor feláldozza - mutatott rá. Kovács Sándor felidézte, a forradalom leverése után bűnnek tartották, hogy a magyar a magyarért harcolt, pedig csak esküjüket teljesítették, hogy a hazát minden körülmények között megvédik.

Az ünnepségen részt vett Németh Szilárd, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő és több ötvenhatos szervezet képviselője.

Kovács Sándor 1927. május 2-án született. Géplakatosi végzettséget szerzett, majd a katonai pályát választotta: 1950-ben avatták gépkocsitechnikus tisztté. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt letartóztatták: a csepeli nemzetőrség és a Királyerdő – Sólyom utcai nemzetőrcsoport felállítása és fedezése miatt a Budapesti Katonai Bíróság 1957. december 14-én, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése miatt halálra, mellékbüntetésként pedig vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. Öt évet, tíz hónapot és öt napot töltött börtönben, ebből nyolcvan napot a halálsoron, mielőtt 1963. március 23-án közkegyelemmel szabadult. Később 1956-os emlékéremmel, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, Csepel pedig díszpolgárává választotta.

(fidesz.hu)