"A magyar érdek az, hogy több pénzt kapjon az ország"

Létrehozva: 2012. május 25., 12:18 | Utoljára frissítve: 2012. május 25., 15:45	nyomtat	küld

A Külügyminisztérium és az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának közös konferenciáján Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke ismertette, hogy tavaly indult a tematikus társadalmi vita az EU következő pénzügyi keretéről. Magyarország az idén környezetpolitikai, az agrár- és a regionális politikai konferenciákkal folytatja a társadalmi egyeztetést - fűzte hozzá.
   
Janez Potocnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa a konferenciára küldött videóüzenetében kiemelte: az EU 2014-2020-as pénzügyi kerete kulcsfontosságú az Európa2020 stratégia (EU2020) céljainak megvalósításában, vagyis az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésében. Hozzáfűzte, hogy a tervezett költségvetés lehetőséget kínál a beruházások növelésére olyan kulcsterületeken, mint a zöld gazdaság és az erőforrás-hatékony beruházások, de emellett a többi, költségvetési keretben nevesített célnál is érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok. A következő uniós pénzügyi keret ötödét a tervek szerint közvetlenül klímapolitikai akciókra fordítják - hangsúlyozta Janez Potocnik.
   
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára szerint Magyarország érdeke az, hogy több pénzt vonhasson be az uniós költségvetésből saját céljainak, így környezetvédelmi elképzeléseinek megvalósítására. Előadásában hangsúlyozta: a környezetvédelmi politikával és szabályozással kapcsolatos projekteket finanszírozó LIFE+ programban a tervek szerint 2,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre a következő pénzügyi időszakban. Ebből összesen körülbelül 900-1.000 millió eurót lehet majd a környezetvédelmi célokra, és a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítani.  Illés Zoltán úgy vélekedett: a magyar érdek az, hogy több pénzt kapjon az ország, így több forrást vonhasson be saját céljai megvalósítására. Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a forrásokat az Európai Unió (EU) elvárásainak és a magyar érdekeknek megfelelően, a biodiverzitás megőrzésének figyelembe vételével használja fel Magyarország. Hozzátette: Magyarország környezetvédelmi prioritásai közé tartozik a természetvédelem, a vízügyek, és az állatvédelem. Szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika zöldítése Magyarország számára elfogadható célkitűzés, de csak akkor, ha a gazdálkodók terhei nem nőnek emiatt.
   
Hörcsik Richárd elmondta: Magyarország üdvözli, hogy a környezetvédelem és a környezetpolitika szempontjait minden fő pénzügyi eszközben érvényesítik. A kiadási fejezetek  javasolt módosítása ugyanakkor kedvezőtlen Magyarország számára, mivel elsősorban a közös agrárpolitika és a kohéziós agrárpolitika kárára hozna változást. "Ez számunkra elfogadhatatlan" - jelezte a képviselő, hangsúlyozva, hogy ez a jelenlegi pénzügyi keretben elérhetőhöz képest mintegy 20 százalékkal kevesebb kohéziós forrást jelentene.  Magyar szempontból a környezetvédelmi költségvetés megítélése nagyrészt a kohéziós politika és a közös agrárpolitika forrásainak mértékétől függ - hangsúlyozta Hörcsik Richárd.    
   
Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja az agrárágazat szempontjából világította meg a következő pénzügyi keret lényegét. Kifejtette: a közös agrárpolitikában "zöldítésre" az összes közvetlen kifizetés 30 százalékát költik majd a tagállamok a tervek szerint. A zöldítésnek azonban hátrányai is vannak a képviselő szerint, így a tervezett szigorú előírások miatt csökkenhet a termelési terület, nőhetnek a költségek a vetésszerkezet diverzifikálása miatt, ez pedig ellentétes a valódi klímavédelmi célokkal. Engedélyezni kellene például az erdőtelepítést az úgynevezett "zöldfolyosókon" - azokon a területeken ahol nem lehet mezőgazdasági termelést folytatni - és a legelőkön. Ezenkívül a képviselő szerint a vetésszerkezetet csak 50 hektár felett lenne célszerű diverzifikálni. A vidékfejlesztésről Glattfelder Béla elmondta: a bizottság azt javasolja, hogy minden vidékfejlesztési célkitűzésben meg kell jelennie a klímavédelem elleni küzdelemnek. Itt ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a jelenleginél könnyebben csoportosíthassanak át az intézkedések között, így elősegítendő a környezetvédelmi beruházásokat - fűzte hozzá.
   
Szabó Imre (MSZP), a fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke elmondta: ahhoz,hogy a következő, 2014 és 2020 közötti időszak lehetőségeit ki tudja használni Magyarország, rendbe kell tenni a magyar környezetügyi intézményrendszert. Emellett változtatni kell az uniós források lehívásán is, újra kell indítani a banki hitelezést, és létre kellene hozni egy zöld bankot.
   
Nagy Andor (KDNP) szerint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépésre és alkalmazkodásra, illetve az allergén fajok visszaszorítására, az ivóvíz-ellátás hatékonyabbá tételére, valamint az európai kármentesítési alap létrehozására  kellene hangsúlyt fektetni a következő pénzügyi keret tervezésénél. Magyarországnak pedig el kell fogadnia egy fenntartható fejlődési stratégiát; ez ősszel kerülhet az Országgyűlés elé.