Schöpflin: Új gondolkodásra van szükség

Úgy látom, Európa fordulóponthoz ért; új gondolkodásra van szükség, újra kell politizálni az európai politikát. Európa jelenjen meg mindenütt, elsősorban a tagállamokban, mint politikai szereplő – jelentette ki Schöpflin György, fideszes európai parlamenti képviselő a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó közösen rendezett konferenciáján, csütörtökön.

Létrehozva: 2012. május 31., 14:12 | Utoljára frissítve: 2012. május 31., 15:19	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"A nemzetállam nagyon is velünk van, él"
	Az alaptörvény értékeket, világos világképet fogalmaz meg
	El kell szakadni a korábbi kabinetek megoldásaitól
	Rogán: A cél, hogy minél szélesebb legyen a középosztály
	A magyar nemzet győztes nemzet + képek

Schöpflin György a Magyarország és az EU – a kapcsolatok jelene és jövője című kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, jelentős probléma, hogy szaporodnak a törésvonalak az európai közösségen belül, például Nyugat-Kelet, illetve Észak-Dél vonatkozásban.

Magyarország esetében annak érzete jelent gondot, hogy minket még mindig új tagállambeliekként kezelnek, annak ellenére, hogy nyolc éve csatlakoztunk az unióhoz. Meddig maradunk új tagállambeliek? Úgy néz ki, örökké – vélekedett a politikus, rámutatva, Magyarország „valamennyire másodrendű” az európai uniós intézményrendszerben.

Kitért rá, az unión belül a legnagyobb befizetők nem szeretik a szolidaritást, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy lefaragják a pénzügyi hozzájárulásunkat. Ez sem Magyarország, sem a környező térség szempontjából sem jó – hangsúlyozta Schöpflin. Úgy látom, Európa fordulóponthoz ért; új gondolkodásra van szükség, újra kell politizálni az európai politikát. Európa jelenjen meg mindenütt, elsősorban a tagállamokban, mint politikai szereplő – jelentette ki.

Schöpflin György felidézte, számtalan Magyarország-ellenes meghallgatáson vett részt, ezeken mindig „ugyanazokkal az unalmas érvelésekkel” találkozott, de ez egy ideje már nem tapasztalható.  Nem tudom, mindez szélcsend-e, vagy újra elindul - tette fel a kérdést Schöpflin, aki szerint vannak bizonyos tényezők, amelyek azt mondathatják, hogy a hazánkkal szemben megfogalmazott kritikák újrafogalmazódhatnak. Magyarország kiváló ürügy arra, hogy mozgósítani lehessen a baloldalt, amely még mindig nem ért magához a kommunizmus összeomlása után – vélekedett Schöpflin György, hozzátéve, Magyarországon új alkotmányt fogadott el nemrég az Országgyűlés, és a „baloldal ezt kihasználja”.

Az Európai Parlamentben létező baloldal nagyon különleges képződmény. Elképzelhetetlen, hogy egy nemzeti parlamentben összefogjon egymással a szélsőbaloldal, a szocialisták, a szociáldemokraták, és a liberálisok – folytatta Schöpflin György. Úgy fogalmazott, az Európai Parlamentben ez a jelenség figyelhető meg, akármit mond az Európai Néppárt, az érveléseire nem figyel oda a baloldal.

Elmondása szerint egymás után „dőlnek be” a kormányok az Európai Unióban, és alakulnak újak. Görögország, Szlovákia, Románia, Írország, a stabil, demokratikus Hollandia, Franciaország, Spanyolország, Belgium – sorolta Schöpflin, kitérve arra is, az Egyesült Királyság vagy Csehország még tartja magát. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak stabil és megbízható kormánya van, és a kétharmados többség óriási előnyt jelent. Lehet, hogy még hálásak leszünk a kétharmad miatt – zárta szavait a fideszes európai parlamenti képviselő.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint nincs egységes narratívája az Európai Uniónak. Az unió „olyan, mint egy „Rorschach-teszt”; amelyre nézve mindenki mást lát bele – fogalmazott, hozzátéve, a mai napig nem alakult ki „nemzetek feletti Európa”, ezzel szemben egy „kormányközi Európa” van. 

Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora arról beszélt, az Európai Unió nem egy Kolhoz, hanem egy részvénytársaság, politikai, pénzügyi, jogi közösség, ahová a tagállamok szuverenitásuk egy részét – nem egészét - adják be.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke az Európai Uniót egy „családi válsághoz” hasonlította. A szakember szerint az unió legnagyobb hibája, hogy a külső egyensúlyt kihagyták a kritériumrendszerből, így nincsenek „kikényszerítő mechanizmusok”, amelyeknek a tagállamoknak – saját érdekükben – meg kellene felelniük.