Budai: Meg kell védeni a termőföldünket

A helyben lakó családi gazdálkodóknak olyan jogosítványokat kell adnunk, hogy mindenkit megelőzve tudjanak termőföldet szerezni, és el kell érnünk, hogy a külföldieknek a lehető legkisebb legyen a mozgástere a földvásárlások során – jelentette ki Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus a fidesz.hu-nak adott interjújában emellett beszélt a spekulatív célú földvásárlások visszaszorításáról, a Malév-vizsgálóbizottság munkájáról, valamint a Dataplex-ügy kapcsán Bajnai Gordon felelősségéről.

Létrehozva: 2012. június 6., 11:43 | Utoljára frissítve: 2012. június 6., 11:44	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Budai: Magyarországon nincsenek föld-oligarchák
	Budai vizsgálatot rendelt el a Tiszacash-sel szemben
	Btk.: zsebszerződéssel a rács mögé
	"Ahol föld van, ott érzelmek is vannak"

- Mire utalt azzal a kijelentésével, hogy politikai hecckampány indult a magyar vidék ellen?

- Ha valaki visszagondol az elmúlt két hónap történéseire, akkor teljesen egyértelműen látja, hogy az állami földek haszonbérletével kapcsolatban kialakult politikai vita nem szakmai jellegű, hanem kifejezetten a szavazatszerzésről szól, és abszolút semmi köze ahhoz, ami valójában ma a magyar vidéken történik. Azok az ellenzéki pártok, akik vidéken nem rendelkeznek erős támogatottsággal, ezt a helyzetet kihasználva, támadást indítottak a kormánypártok ellen. Ráadásul ez a hecckampány nemcsak politikai színtéren, a parlamentben folyik, hanem az ellenzéki sajtó is rendre kiforgatja Fazekas Sándor miniszter úr, vagy akár az én mondataimat. Azt a kijelentésemet, miszerint szerencsésebb lenne az állatállomány beállítására egy helyett három évet biztosítani, a Népszabadság úgy „fordította”, hogy hibázott a kormány. Holott én csupán azt mondtam, a jelenlegi rendszert tovább lehetne még fejleszteni.

- Nincs viszály a gazdák között?

- Nincs, csak szeretnének viszályt szítani közöttük. Nemrég Dél-Borsodban jártam, ahol találkoztam a nyertes pályázókkal, és részt vettem egy fórumon is, ahol mintegy száz helyi gazda is megjelent. Azt tapasztaltam, hogy ők egymás között megállapodtak abban, hogy bizonyos földterületeket hogyan tudnak hasznosítani; megbeszélték, hogyha valaki pályázik egy földért, akkor más nem pályázik ugyanarra a területre. Nem a gazdákkal van a probléma, hanem azokkal a politikai erőkkel, akik egy-egy ilyen fórumon felbukkannak. Egyébként ezen a rendezvényen megjelent Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, aki Fejér megyéből érkezett az ország másik végébe, Borsodba. A gazdák közölték vele, hogy elég nekik a saját bajuk, semmi szükség arra, hogy más megyékből importáljanak problémát.

- A kormány céljai között szerepel többek között a zsebszerződések, a spekulatív célú földvásárlások visszaszorítása is.

- A kormány azoknak az embereknek, családi gazdálkodóknak próbál haszonbérlet révén földterületet juttatni, akik a kormányváltást megelőző nyolc évben még labdába sem tudtak rúgni, nem tudták a birtokaikat kiegészíteni, most pedig fejleszteni tudnak, új állatállományt tudnak beállítani. Az ellenzéki pártok pedig a vidéki emberek, a gazdálkodók földéhségét kihasználva próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni.

Csak emlékeztetőül: 2001-ben az első Orbán-kormány felállított egy zsebszerződéseket vizsgáló bizottságot, ezt a Medgyessy-kormány az első intézkedései között megszüntette. A parlamentben egyetlen ellenzéki párt sem fejti ki markánsan a véleményét a spekulatív célú földvásárlásokkal kapcsolatban, az LMP például a témában meg sem szólalt, a Jobbik is csak hébe-hóba. Pedig ez a kérdés jóval szélesebb körű nyilvánosságot érdemelne.

- Jelenleg is folyik az új Büntető törvénykönyv (Btk.) vitája a parlamentben. Milyen büntetésre számíthatnak azok, akik spekulatív módon akartak földhöz jutni?

- Önálló büntetőjogi tényállást fogalmaztunk meg a zsebszerződésekkel kapcsolatban. Ez nagyon súlyos, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő börtönnel fenyegeti azokat, akik ilyen szerződésekben vevőként, eladóként, ügyvédként vagy közjegyzőként közreműködnek. Itt jegyezném meg, hogy nekünk nem az a célunk, hogy mindenképpen börtönbe juttassuk az érintetteket. Szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy az új Btk. hatályba lépéséig az ilyen típusú szerződéseket a hatóságok tudomására hozzák, és akkor mentesülhetnek a jogi szankciók alól.
A kormány március végén döntött egy tárcaközi bizottság felállításáról, amelyben a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi, a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium is képviselteti magát. Több olyan jogszabály-módosítást kívánunk a kormány elé letenni, amely a zsebszerződések visszaszorítását eredményezi.  Amikor 2014. május 1-jén lejár a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium, addigra Magyarországnak jogi szempontból olyan állapotban kell lenni, hogy a lehető legkisebb mértékben tudjanak termőföldet vásárolni külföldi állampolgárok, illetve jogi személyek.

- A nemzeti parkok földhaszonbérleti szerződései is borzolják a kedélyeket…

- A kormány tavaly 450 millió forintot biztosított az Őrségi Nemzeti Parknak, hogy kisajátíthassa azokat a védett természeti területeket, amelyek korábban jogellenesen kerültek egy magánszemély tulajdonába. Közel 700 hektárról van szó ebben az esetben, de összesen körülbelül százezer hektár nagyságú terület van a nemzeti parkokban, amit a magyar állam így vissza tudna vásárolni. Éppen ezért jövőre még több forrást kell elkülöníteni erre a célra, és folytatni kell a megkezdett irányt. Összességében úgy látom, hogy nagyon jó úton indultunk el; most van félidőben a kormány: az előttünk álló két évben ezeket a problémákat meg lehet és meg is kell oldani.

- Még a nyári szünet előtt a Ház elé kerül a földtörvény. Milyen szempontok érvényesülnek majd a jogszabályban?

- A terveink szerint a földtörvény sokkal konzekvensebb lesz, mint az uniós tagállamok ilyen jellegű törvénye.  Az egyik legfontosabb cél, hogy visszaállítsuk azokat az elővásárlási jogosítványokat, amiket 2002-ben a Medgyessy-kormány megszüntetett. A helyben lakó családi gazdálkodóknak olyan jogosítványokat kell adnunk, hogy mindenkit megelőzve tudjanak termőföldet szerezni, és el kell érnünk, hogy a külföldieknek a lehető legkisebb legyen a mozgástere a földvásárlások során. Természetesen a földtörvény megalkotásakor igazodnunk kell az uniós joghoz is, de nem szabad átvennünk a liberális gondolkodást, és szolgai módon elfogadni azokat az elveket, amelyeket Európában sok más tagállam elfogad. Nekünk meg kell védeni a termőföldünket, mert ez Magyarország egyik legfontosabb stratégiai eleme.

- Kiemelt állami vállalattá nyilvánították a Gyulai Húskombinátot. Miért került sor erre a döntésre?

- Ezt elég hosszú egyeztetés előzte meg: tárgyaltunk a tulajdonosokkal, és különböző számításokat végeztünk. Az egyik legfontosabb célunk az, hogy megpróbáljuk megtartani azt a 420 munkahelyet, amelyet ez a tradicionális üzem biztosít. Ne felejtsük el azt sem, hogy a húsipari vállalkozáshoz olyan brand termékek, hungarikumok köthetők, mint a gyulai és a csabai kolbász, valamint a gyulai májas. Jó volna, ha ezeket a termékeket a következő generációk is megismerhetnék. Természetesen a döntésnek, hogy kiemelt állami vállalat lesz a cég, van egy gazdasági oldala is: a Gyulai Húskombinát 2009-ben a Magyar Fejlesztési Banktól közel 800 millió forintos hitelt kapott. Magasak a kintlévőségek, ezért mindenképpen valamilyen védelmet kellett biztosítani ennek az üzemnek.

- Elszámoltatási kormánybiztosként öt feljelentést tett a Malév eladásával és visszavásárlásával összefüggésben, és parlamenti bizottság is vizsgálja a légitársaság és a Budapest Airport privatizációjának, körülményeit. Hol tart most ez az ügy?

- Amikor én elszámoltatási kormánybiztosként jártam el az ügyben, akkor elsősorban iratokra támaszkodhattunk. Természetesen már ez alapján is komoly konzekvenciákat lehetett levonni, pontosan ezért tettem büntető feljelentést, és azóta is gőzerővel nyomoz a rendőrség és az ügyészség. A bizottság mozgástere azonban nagyobb, éppen ezért a vizsgálat során jóval messzebbre tudnak eljutni, még több szálat fel tudnak majd göngyölíteni. Sokkal több információt tudnak szerezni, hiszen a tagok a munka során nemcsak írásos dokumentumokra támaszkodhatnak, hanem meghallgathatják magukat az érintetteket, akik a privatizációban és a visszavásárlás során döntési helyzetben voltak.

A bizottságnak egyébként az a szocialista Veres János az alelnöke, aki a 2007-es privatizáció egyik aláírója volt. Véleményem szerint ez egy politikai manőver az MSZP részéről: az első perctől kezdve tudták, hogy az ügy Veres Jánosra és Oszkó Péterre irányul majd. Az alelnök – helyzetéből adódóan - a meghallgatások során minden lényeges információról tudomást szerezhet, még abban az esetben is, ha zárt ülést rendelnek el. Nagy érdeklődéssel várom a vizsgálóbizottsági munkának azt a részét, ami Veres János személyével és tevékenységével függ össze.

- Novemberben véget ér a kormánybiztosi megbízatása. Milyen ügyek maradtak még hátra?

- Még le kell folytatnunk néhány vizsgálatot, ezek közül a legfrissebb ügy a Tiszacash ingatlanforgalmazó céggel kapcsolatban elrendelt vizsgálat. A vállalat az én álláspontom szerint spekulatív célú földvásárlásokat eszközöl különböző befektetők részére. Vannak esetek – mint például a SZOT-üdülővagyon privatizációja –, amelyek bank- és adótitkokat érintenek, ezeket átadtuk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi). Külön kiemelném még a Dataplex-ügyet is, amelyet nemcsak mi, hanem a Kehi és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai is vizsgálnak. A mi vizsgálatunk alapján tetten érhető, tapintható Bajnai Gordon felelőssége. Nem akarok nagyon előreszaladni, de úgy gondolom, hogy a Dataplex-részvényértékesítés az ő személyéhez köthető.