ajánlott oldalak
Magyarország nemcsak az európai átlagnál teljesít jobban, de visszakapaszkodott régiónk élbolyába is.
Orbán Viktor sajtónyilatkozata a TAKATÁ-val kötött stratégiai megállapodás aláírása után, 2013. november 15.
 

Magyarország egy erősebb nemzetközi klímapolitikai összefogásban érdekelt

Luxemburgban tartotta hétfőn az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa soron következő ülését, amelyen a klímapolitikai tárgyú napirendi pontok tárgyalásánál Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyért felelős államtitkára által vezetett delegáció képviselte Magyarországot - tájékoztatta portálunkat a tárca.
Létrehozva: 2012. június 12., 12:31
nyomtat küld

A találkozón Kovács Pál a tagállamok minisztereivel egy zárt munkaebéd keretében vitatta meg a nemzetközi klímafinanszírozás legfontosabb kérdéseit. Mint ismeretes, a fejlett országok 2009-ben vállalták, hogy 2010-2012 között összesen 30 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országok klímavédelmi tevékenységeinek támogatására, és 2020-ra évi 100 milliárd dollárt mobilizálnak erre a célra. A munkaebéden Kovács Pál hozzászólásában ismertette a magyar álláspontot.

E szerint hazánk alapvetően egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak a többi fejlett országgal együtt ki kell dolgoznia egy útitervet a 2020. évi vállalás elérésére, azonban kiemelte, hogy az uniós intézkedéseknek csak a nemzetközi összefogás fényében van igazán értelme, és fontos, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása előtt a transzparencia és a hatékonyság növelésére vonatkozó szabályok megfelelően ki legyenek dolgozva.

A munkaebédet követően a jogalkotási tevékenységek között a miniszterek orientációs vitát tartottak a földhasználati, földhasználat-változási és erdőgazdálkodási szektor (LULUCF) üvegházhatást okozó gázkibocsátásáról szóló tervezet fő politikai kérdéseiről. A klímaváltozás ütemének megfékezése érdekében ugyanis a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést kell elérniük 2050-ig, és az Európai Unió jelenleg mérlegeli, hogyan lehetne bevonni a LULUCF szektort a szabályozásba.

Magyarország üdvözli a kezdeményezést, és alapvetően támogatja a LULUCF szektorhoz kapcsolódó, üvegházhatást okozó gázokról szóló jelentések EU szintű egységesítését, amennyiben az megfelel a nemzetközi klímatárgyalásokon elfogadott szabályoknak, és nem jelent túl nagy adminisztrációs terhet. Magyarország alapvetően támogatja a fokozatos megközelítést is, amelynek első fázisa a részletes elszámolási szabályok kidolgozása, a második fázisa pedig a LULUCF kibocsátások elhelyezése az EU kibocsátási kereskedelmi rendszereiben.

Ugyanakkor már az első szakaszban szükségesnek tartja pontosítani a tárca, hogy a Bizottság milyen módon kívánja a második szakaszban integrálni a LULUCF szektort a kibocsátás csökkentési vállalásokba. Továbbá, mivel véleményük szerint a többcélú erdőgazdálkodás komplex megközelítést igényel, nem tartják célszerűnek, hogy a Bizottság a klímavédelmet célzó erdészeti intézkedéseket egy külön akciótervben kívánja rögzíteni.

Ezért a LULUCF szektor klímavédelmi intézkedéseinek megtervezését továbbra is az átfogó ágazati programokban – mint például a Közös Agrárpolitikában, az EU Erdészeti Stratégiájában, a nemzeti erőprogramokban vagy a nemzeti vidékfejlesztési programokban – látják megfelelően biztosítottnak.

A nem jogalkotási tevékenységek között a miniszterek meghallgatták a soros dán elnökség tájékoztatóját a 2050-es Dekarbonizációs Útitervről folytatott tárgyalások előrehaladásról. Tanácsi köveztetések elfogadására ezúttal sem került sor, de ennek ellenére Magyarország továbbra is támogatja, hogy megállapodás szülessen a kérdésben, ugyanakkor óvatosságra int az EU klímapolitikai ambíciószintjének növelésével kapcsolatban, ugyanis a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben prioritást kell élveznie a gazdaságélénkítésnek és a munkahelyteremtésnek.

Ezen belül támogatja a tárca a költséghatékony dekarbonizációs pálya 2030-as, 2040-es és 2050-es mérföldköveinek megjelenítését, valamint üdvözlik, hogy a karbonpiacoknál az ipari szektorok kibocsátását szabályozó Emissziókereskedelmi Rendszer (ETS) mellett megfelelő hangsúlyt kap a nem-ipari szektorok kibocsátását szabályzó Erőfeszítés-megosztási rendszer (ESD), és ehhez kapcsolódóan támogatást kapott az ESD alapú innovatív finanszírozási mechanizmusra vonatkozó magyar javaslat.

A találkozón az egyéb napirendi pontok között elhangzott az Európa Bizottság tájékoztatója a légiközlekedés EU Emissziókereskedelmi Rendszerbe (EU ETS) való bevonásáról folytatott tárgyalások előrehaladásáról, amely kapcsán Magyarország az uniós állásponttal összhangban támogatja az intézkedések végrehajtását - zárul az NFM közleménye.

(fidesz.hu)
 
médianaptár
-több
Jelenleg nincs információ
dosszié
Fundamentumok MSZP-SZDSZ Korrupédia Rendőri Brutalitás EU-Elnökség
események
-több
Tartsa a kurzort egy dátum fölé az aznapi programok- ért. Kattintson egy napra a részletekért.
Jelenleg nincs erre a napra vonatkozó információ
szervezet kereső
Keresse meg irányítószám alapján az Önhöz legközelebb működő választókerületi irodát!
Keres
új hozzászólók
 
 
HírekÁrvízi védekezésEU elnökségÖnkormányzatZöldEurópai UnióMondatokDossziéHírlevelek
Önkormányzati választások 2010 InterjúkInterjúPublicisztikaFórum
FrakcióVálasztott testületekTagozatokDokumentumokÖnkormányzati választások 2010Kapcsolat
KözleményekSajtótájékoztatók
VideókFotókHanganyagokDokumentumok
News in EnglishContact
EU-ElnökségMagyarország többre képes
Nyilvános szerződések